Új és régi adócsomagok
Összevetés. Miközben a gőzerővel készülő adó- és járulékmódosítások irányvonalát a múlt héten kijelölte Gyurcsány Ferenc, a leggyakoribb kérdés éppen az, ezúttal van-e esélye a tervek valóra váltásának. Az „ezer milliárd forintos adócsomag” hívószót ugyanis a kormányfő már tavaly nyár végén bevetette: a Megegyezés címet viselő tanulmány épp ekkora adómódosításokat helyezett kilátásba.
Igaz, ekkora átalakításra az őszi tervek szerint csak két-három év alatt került volna sor, a 2009-es módosítások összege „csupán” 300 milliárd forint lett volna. Ennek részeként az szja sávhatára emelkedett, a járulékteher pedig – bruttó 140 ezer forintig – 5 százalékponttal csökkent volna. Az akkori terveknek is fontos elemét képezte ugyanakkor a társas vállalkozások különadójának a kivezetése. Ennek fejében a kormány emelni kívánta a társasági nyereségadót, ez egyet jelentett volna a különadó véglegesítésével. Erre utaltak az előzetes költségvetési tervek is, a pénzügyi tárcánál ugyanis az ősszel azzal számoltak, a társasági és a különadóból a 2008-as 688 milliárd forint után az idén már 715 milliárd folyna be. Tény, azóta készült két újabb terv, és jelenleg a harmadik, az elfogadott büdzsé átírásán munkálkodik a kabinet.
A társasági adó megemelése mellett a kormány az adócsökkentés fedezetét az ősszel abban a reményben „találta meg”, hogy a kisebb adók elősegítik a gazdaság fehéredését. A javaslat szerint életre hívtak volna egy adócsökkentési alapot, ebbe 2009-ben még a kormány helyezte volna el a szükséges 300 milliárd forintot, ezután azonban már az adózókon múlt volna, mekkora summa jön össze a további adócsökkentés finanszírozására. Biztos, ami biztos, a kormány kilátásba helyezte az adószigor fokozását is, a jövedéki adó megemelését, a természetbeni juttatások megadóztatását, valamint a cégautó-elszámolások szigorítását is.
Utóbbi valóra is vált, hiszen ez év február 1-jétől jóval szélesebb körben kell fizetni a havi hétezer vagy 15 ezer forintos terhet, az ehofizetés szélesítése azonban hamar elbukott az egyeztetéseken. Végül a tehercsökkentés mértéke – a pénzügyi tárca későbbi számítása szerint – 145 milliárd forintra apadt. Kérdés tehát, nem ugyanez a sors vár-e a mostani ezer milliárd forintos csomagra. Az adócsökkentés mértéke javarészt azon múlik, a kormány képes-e sikerre vinni e lépések „ellentételezését”. Ezek között a jelenlegi csomagban fontos helyen szerepel az áfa megemelése, s a vagyonadózás erősítése. Miközben a gazdasági szereplők régóta követelik, a mostani tervek között sem szerepel további radikális kiadáscsökkentés. Bár a kormányfő múlt heti beszédében terítékre került a szociális ellátások átalakítása, ma már csupán néhány tízmilliárd forintos megtakarítás körvonalazódik. Igaz, reményre adhat okot, hogy a miniszterelnök az utóbbi időben legalább elvi lehetőséget lát a szociális támogatások újragondolására. Korábban többször úgy fogalmazott: a családi és szociális ellátások biztonsága legalább olyan fontos, mint a versenyképesség javítása. KR
