Visszaköszönő változat

A munkára rakódó adó- és járulékteher csökken, a személyi jövedelemadó sávhatára emelkedik, nő ugyanakkor a fogyasztási adó, és megszűnik az adókedvezmények egy jelentős része – egyelőre még mindig csupán ennyit lehet biztosan állítani a jövő hét elején bemutatandó adócsomag csapásirányáról. A pénzügyi tárca ugyanis több változatot is készít a kormány számára, a részletekről pedig egyelőre nem született döntés – lapunk kérdésére ezt mondták a PM-ben.

Az Index tegnap közzétett egy adócsomag-tervezetet, amelyben a különadók kivezetése, 2,2 millió forintra emelkedő személyi jövedelemadó (szja)-sávhatár, 19 százalékos, új alapon fizetendő társasági adó, áfaemelés, valamint az adókedvezmények körének szűkítése szerepel.

Ám például a járulékcsökkentés mértéke más lehet – tudta meg a Világgazdaság. A tegnapi hírek szerint a munkáltatók által fizetendő tb-járulék a jelenlegi 32 százalékról összességében 26-ra csökkenne, ezt azonban csak a minimálbér kétszereséig, az idén tehát havi bruttó 143 ezer forintos jövedelemig lehetne igénybe venni. Utóbbi kitétel a tavaly őszi adóterveket idézi, akkor ugyanis a kormány szintén a minimálbér kétszeresében határozta volna meg az összesen 4 százalékpontosra tervezett járulékcsökkentés korlátját, ez azonban heves bírálatokat váltott ki a szakma részéről. Igaz, jelen állás szerint ez a korlátozás 2010-től megszűnne, ám kérdés, hogy fél évre érdemes-e hatályba helyezni az adózók és a könyvelők életét igencsak megnehezítő jövedelemlimitet.

Ez minden bizonnyal a kabinet számára is fogós kérdés, lapunk ugyanis a kormányfő környezetéből úgy értesült: a járulékcsökkentés terén már újabb tervek körvonalazódnak, és több javaslat egy szerényebb mértékű, ám a bérek egészére vonatkozó könynyítésről szól. Ennek pontos mértékéről még nem született döntés. Tény, a járulékteher 4 százalékpontos csökkentése egy kormányzati háttértanulmány szerint akkor is 165 milliárd forintot von el a büdzsétől, ha az 143 ezer forintos jövedelemlimittel párosul, enélkül a kiesés akár ennek a kétszeresét is elérheti. Ennek ellentételezésére a kormány havi 5100 forintos tételes ehót vezetne be, ez lapunk számítása szerint – a rehabilitációs járulék háromszorosára emelését is figyelembe véve – néhány tízmilliárdra apasztaná a járulékcsökkentés valós pénzügyi hatását.

A tavaly ősszel elfogadott, ám később – éppen a gazdasági válságra való hivatkozással – viszszavont adócsomagot idézi az is, hogy a jelenlegi 16 százalékról 19-re nőne a társasági nyereségadó mértéke, miközben számos, az adóalap meghatározása során figyelembe vehető korrekciós tényezőt megszüntetnének. (Tavaly 18 százalékos adót terveztek.) Úgy tudjuk, ismét „veszélyben van” a céltartalék, az értékcsökkenési leírás, s a kapcsolt vállalkozások közötti kamat címén végrehajtható adóalap-módosítás. Ha ez valóra válik, a társasági adó átalakítása egyet jelentene a különadó véglegesítésével, sőt, a módosításoknak akár még néhány tízmilliárd forintos pozitív szaldója is lehet a költségvetés számára.

Az szja-sávhatár tervezett megemelésének hatását tompítaná az adókedvezmények szűkítése és az adómentes juttatások megszüntetése. Ez utóbbival kapcsolatosan borítékolhatók a heves viták, hiszen tavaly már abba is beletört a kormány bicskája, hogy 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást vessen ki ezekre a béren kívüli juttatásokra.

Mivel a kormány ragaszkodik a 2,6 százalékos deficitcél betartásához, az állami kiadások lefaragásával pedig jó esetben csak a költségvetésen keletkezett mintegy kétszázmilliárd forintos lyuk tömhető be, az adócsomag öszszességében nem csökkenti az adózókra rakódó terheket, csupán átcsoportosításokra kerül sor. Ezek 150-200 milliárd forintos összértékét lapunknak több szakember jelentéktelennek minősítette, s a kiadási oldal visszafogásában jelölték meg egy számottevő adócsökkentés forrását.

Fontos kérdés, miként lehet év közben módosítani az szja-szabályokat. Az Alkotmány szellemének megfelelő megoldás csak az lehetne, ha a kormány két szja-táblát is készítene, és az adózó maga választaná ki, melyik szerint adózik. Különösen akkor, ha a magasabb sávhatár növekvő adókulcsokkal párosul, ahogy az szintén szerepel a tervek között. Visszamenőlegesen ugyanis nem lehet szigorúbb adójogszabályokat életbe léptetni – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. KR

Változik a struktúra, a mértékek és a filozófia is – tette hozzá. Azt is közölte: az Index egy munkaanyagból dolgozott, amely még korántsem végleges.

Változik a struktúra, a mértékek és a filozófia is – tette hozzá. Azt is közölte: az Index egy munkaanyagból dolgozott, amely még korántsem végleges.-->