Szárnyszegett Magyar Főnix

Ha lenne pénz, akár már az év második felében el tudna indulni a hazai kkv-k fejlődését és exportpiacokra kilépését segítő szervezet – állítja Raskó György közgazdász, a koncepció egyik kidolgozója. A Magyar Főnix Befektetési és Tanácsadó Zrt. – az elképzelések szerint – a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági versenyképességét erősítené a kivitelhez kapcsolódó tanácsadói, kereskedelmi és befektetési szolgáltatásokkal. A koncepcióval nem ért egyet a szaktárca. Garamhegyi Ábel szakállamtitkár lapunknak leszögezte: az állam feladata a kkv-k támogatása, nem pedig a tanácsadóké.

A japán kereskedőházak mintájára fogant, exportpromóciós feladatokat ellátó Magyar Főnix a koncepció szerint a minimum 51 százalékban magyarországi bejegyzésű cég, illetve magyar magánszemélyek tulajdonában lévő, exportorientált kkv-knak nyújtana komplex coachingszolgáltatást. Olyanoknak, amelyek növekedésükhöz állami vagy uniós támogatást igényelnek és/vagy technológiai-innovációs képességekkel, termékekkel rendelkeznek. A társaság célkitűzései között szerepel egy olyan külkereskedelmi tanácsadói hálózat létrehozása is, mely a Magyar Főnix irányításával az ITD Hungary felügyelete mellett működhetne érdekeltségi alapon.

A társaság tevékenységét költségtérítés mellett végezné, de árai kedvezőbbek lennének a piacinál, ha az állam elismeri jószolgálati tevékenységét – olvasható a tervezetben, amelyet egyébként támogat a Magyar Külgazdasági Szövetség is. Azt szeretnék, ha az alapításhoz és a kezdeti költségekhez hozzájárulna az állam, cserébe a társaság az általa nyújtott szolgáltatásokért szavatosságot vállalna. Számítások szerint a cég már a negyedik évtől nullszaldós, önfenntartó lenne. Kilencszázmillió forinttal el tudnának indulni – állítja Raskó, hozzátéve: a pénz visszatöltődne, mivel a hozzájuk forduló kkv-k mérhető eredmény függvényében, százalékos alapon fizetnének a szolgáltatásokért.

Garamhegyi Ábel, NFGM-szakállamtitkár, külgazdasági kormánybiztos: „Az állam feladata a kis- és középvállalatok támogatása, nem a tanácsadóké. A Magyar Főnixet elhibázott koncepciónak tartom. Az ugyan igaz, hogy a kkv-szektorban gondot okoz a menedzsment szűk keresztmetszete, de ha az állam átvállalja ezt a feladatot, csak újratermeli a gondokat. Inkább a vállalatoknak van szükségük olyan tanácsadásra, hogy maguk tudják megoldani ezt a feladatot. Ellenzem, hogy ismét kereskedőházakat alakítsunk ki. Ha van igény ilyen típusú szolgáltatásokra, akkor annak a helye a piacon van. Nem értem, miért kellene ebbe az államnak pénzt beletennie. Inkább magukat az érintetteket, a kkv-kat kell segíteni – ők főként inkubációs megoldásokat keresnek. Erre ott van az ITD.” , Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója: „A Mehib kész megvizsgálni, hogy milyen módon tudna részt venni a Magyar Főnix felállításában, akár pénzügyileg is. Nagyon hasznosnak tartom a kezdeményezést, ez nekünk is újabb üzleteket generálna. Részvételünkhöz a tulajdonos – elsősorban az MFB – döntése kell. Hasonló mintára Oroszországban 2006-ban, egymillió dollárral a Gazprombank Investtel létrehoztunk egy közös vállalatot, amelynek feladata a piacteremtés. A Magyar Főnix ugyanazt csinálná, mint mi Oroszországban, csak éppen a magyar piacon. A Mehib arra törekszik, hogy ne csak biztosítási szolgáltatásokat kínáljon a cégeknek, hanem olyan kezdeményezésekben is részt vegyen, amelyek segítségével profibbá válik a hazai exportőrök ténykedése.” ,

Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója: „A Magyar Főnix hiánypótló kezdeményezés. Meg lehetne oldani, hogy az állam egyfajta kockázatitőke-szemléletben betesz egy bizonyos összeget egy ilyen projektbe, majd pár év múlva visszakapja azt. Kimondottan azokat a kkv-kat tudná segíteni, amelyek forráshiány (pénz és humánerő) miatt csak kompromisszumokkal tudnak bővülni. Ezzel olyan államilag indított eszközrendszerhez jutna a magyar kkv-szektor, amely magától is kifejlődik, csak éppen nagyon lassan. A feladatot az ITDH is elláthatja, de ehhez pluszforrások kellenek. Akár egy új egység is létrejöhet – a szakma inkább ezt preferálja. Egy Magyar Főnixszel nagyon szorosan együtt tudnánk működni, mi az üzletfejlesztési, ők a tanácsadási szolgáltatást kínálnák.”

Garamhegyi Ábel, NFGM-szakállamtitkár, külgazdasági kormánybiztos: „Az állam feladata a kis- és középvállalatok támogatása, nem a tanácsadóké. A Magyar Főnixet elhibázott koncepciónak tartom. Az ugyan igaz, hogy a kkv-szektorban gondot okoz a menedzsment szűk keresztmetszete, de ha az állam átvállalja ezt a feladatot, csak újratermeli a gondokat. Inkább a vállalatoknak van szükségük olyan tanácsadásra, hogy maguk tudják megoldani ezt a feladatot. Ellenzem, hogy ismét kereskedőházakat alakítsunk ki. Ha van igény ilyen típusú szolgáltatásokra, akkor annak a helye a piacon van. Nem értem, miért kellene ebbe az államnak pénzt beletennie. Inkább magukat az érintetteket, a kkv-kat kell segíteni – ők főként inkubációs megoldásokat keresnek. Erre ott van az ITD.” , Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója: „A Mehib kész megvizsgálni, hogy milyen módon tudna részt venni a Magyar Főnix felállításában, akár pénzügyileg is. Nagyon hasznosnak tartom a kezdeményezést, ez nekünk is újabb üzleteket generálna. Részvételünkhöz a tulajdonos – elsősorban az MFB – döntése kell. Hasonló mintára Oroszországban 2006-ban, egymillió dollárral a Gazprombank Investtel létrehoztunk egy közös vállalatot, amelynek feladata a piacteremtés. A Magyar Főnix ugyanazt csinálná, mint mi Oroszországban, csak éppen a magyar piacon. A Mehib arra törekszik, hogy ne csak biztosítási szolgáltatásokat kínáljon a cégeknek, hanem olyan kezdeményezésekben is részt vegyen, amelyek segítségével profibbá válik a hazai exportőrök ténykedése.” ,

Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója: „A Magyar Főnix hiánypótló kezdeményezés. Meg lehetne oldani, hogy az állam egyfajta kockázatitőke-szemléletben betesz egy bizonyos összeget egy ilyen projektbe, majd pár év múlva visszakapja azt. Kimondottan azokat a kkv-kat tudná segíteni, amelyek forráshiány (pénz és humánerő) miatt csak kompromisszumokkal tudnak bővülni. Ezzel olyan államilag indított eszközrendszerhez jutna a magyar kkv-szektor, amely magától is kifejlődik, csak éppen nagyon lassan. A feladatot az ITDH is elláthatja, de ehhez pluszforrások kellenek. Akár egy új egység is létrejöhet – a szakma inkább ezt preferálja. Egy Magyar Főnixszel nagyon szorosan együtt tudnánk működni, mi az üzletfejlesztési, ők a tanácsadási szolgáltatást kínálnák.”-->