Kritikus nyersanyagok: Brüsszel megígérte, hogy vége az importfüggőségnek – most kiderült, szinte mindenben kudarcot vallott az EU
Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint az EU eddigi próbálkozásai a kritikus nyersanyagok importjának diverzifikálására nem hoztak kézzelfogható eredményt. A helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy a feldolgozókapacitások részben a magas energiaárak miatt zárnak be, és az újrahasznosítási arány messze elmarad a kitűzött céloktól.
Az Európai Unió ambiciózus terve, hogy csökkentse a technológiai, védelmi és energiatermelési szempontból kritikus nyersanyagok importfüggőségét, eddig nem hozta meg a várt eredményeket. A 2024-ben elfogadott Kritikus Nyersanyagok Törvénye (Critical Raw Materials Act, CRMA) célja 34 stratégiai anyag helyi termelésének fokozása volt, köztük a lítium, antimon, volfrám, réz és ritkaföldfémek előállítása.
Ezek az anyagok létfontosságúak félvezetők, szélturbinák, akkumulátorok és hadiipari eszközök gyártásához.
A törvény 2030-ra nem kötelező érvényű célokat tűzött ki:
- a felhasznált nyersanyagok 10 százalékának helyi kitermelése;
- a 15 százalékos újrahasznosítási kapacitás elérése;
- valamint a kitermelt nyersanyagok 40 százalékának helyi feldolgozása.
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése azonban riasztó adatokat tartalmaz: hét stratégiai anyag újrahasznosítási aránya csupán 1–5 százalék, tíz anyag pedig egyáltalán nem kerül újrahasznosításra.
A feldolgozókapacitások ráadásul a magas energiaárak miatt sorra zárnak be, ami komoly versenyképességi hátrányt okoz az EU ipara számára.
Az EU stratégiai partnerségeket is kötött harmadik országokkal a nyersanyagellátás biztosítására: az elmúlt öt évben 14 ilyen megállapodás született, ezek közül azonban hét alacsony kormányzati besorolású országokkal köttetett. Az ECA jelentése szerint az import ezekből az országokból az érintett nyersanyagok felénél csökkent 2020 és 2024 között. Ez is jelzi, hogy a partnerségi stratégia eddig nem eredményezett mérhető javulást az EU nyersanyag-ellátásában.
A helyzet sürgősségét jelzi, hogy az energiaváltáshoz szükséges anyagok újrahasznosítása drámai mértékben elmarad a céloktól. A jelentés szerint a CRMA keretében nincs elegendő anyag-specifikus ösztönző a belföldi termelés vagy az újrahasznosítás fokozására.
A feldolgozóipari kapacitások visszaesése miatt az EU komoly hátrányba kerülhet az amerikai és kínai riválisokhoz képest, akik mind az ipari feldolgozásban, mind a stratégiai készletek felhalmozásában aktívan lépnek.
A Bizottság decemberben mutatta be a RESourceEU tervet, amelynek célja a CRMA gyorsítása, többek között exportkorlátozásokkal a ritkaföldhulladékra, valamint 3 milliárd eurós beruházásokkal néhány stratégiai projekt felgyorsítására. Azonban a terv részletei nagy része még nem került végrehajtásra, így a gyakorlatban eddig nem hozott változást a nyersanyagfüggőség mérséklésében.
A kritikus helyzet ellenére az EU országai továbbra is tárgyalnak és próbálnak új partnerségeket kialakítani, miközben a piaci és geopolitikai kockázatok egyre nőnek. Az EU miniszterei ezen a héten Cipruson vitatják meg a blokk versenyképességének csökkenését az amerikai és kínai riválisokkal szemben.
Trump már megtalálta a választ a kritikus nyersanyagokra
Miközben az EU a diverzifikáció és az újrahasznosítás megvalósításának kihívásaival küzd, az Egyesült Államok már átugrotta a legnagyobb akadályokat. Donald Trump ugyanis már hónapokkal ezelőtt elindította a Stratégiai Kritikus Ásványkészlet programot, 12 milliárd dolláros indulótőkével az amerikai ipar védelmére. A program célja, hogy csökkentse az amerikai gazdaság függőségét a kínai ritkaföldfémektől, stabilizálja az ipari termelést, és biztosítsa, hogy a magánszektor vállalatai hozzáférhessenek államilag támogatott ásványkészletekhez.
Trump kezdeményezése ezzel nemcsak a kínai monopóliumot korlátozza, hanem a világpiacon is megerősíti az Egyesült Államok pozícióját, miközben az EU továbbra is küzd az importfüggőség csökkentésével és a helyi feldolgozókapacitások kiépítésével.
Ez nagyon fog fájni Kínának: Trump megint megmutatta, hogy vele nem lehet ujjat húzni – kivenné Peking ütőkártyáját a kezéből
Miután Kína geopolitikai fegyverként kezdte használni a ritkaföldfémeket, Donald Trump egy hatalmas program elindításáról döntött, hogy leválassza ellátási láncait Kínáról és stabilizálja az ipari termelést. Autógyártók, technológiai óriások és ipari cégek számára hozna létre stratégiai kritikusásvány-készletet Donald Trump. A Project Vault keretében az Egyesült Államok magánszektora először jutna hozzá államilag támogatott ásványokhoz. A cél az ellátásbiztonság és az árkilengések tompítása.
Ajánlott videók
