Cecilia Malmström közölte, hogy az akcióterv középpontjában környezetvédelmi és bővítési kérdések állnak majd. A bonyodalmak főleg onnan erednek, hogy júniusban lesznek az európai parlamenti választások, ráadásul októberben lejár a mostani Európai Bizottság mandátuma.
Emiatt két fontos uniós intézmény várhatóan csak késő ősszel lesz maradéktalanul működőképes, decemberben ennek ellenére egységes európai állásponttal kellene fellépni a Koppenhágában tartandó éghajlatvédelmi konferencián. További bizonytalanságot jelent, hogy az írek ősszel rendeznek újabb népszavazást a lisszaboni szerződésről, aminek kimenetele befolyásolja például a bizottság létszámát. Mindennek tetejébe ott a gazdasági válság, amelynek enyhülésére az év végéig aligha lehet számítani.
Malmström az adott helyzet kezelésére azt javasolja, hogy a júniusi európai parlamenti választások után nyomban meg kell állapodni az új elnök személyéről, aki a hátralévő hónapokban együtt dolgozna a bizottság régi tagjaival.
Ez az elképzelés szöges ellentétben áll a francia államfő törekvésével, aki azt szeretné, hogy csak az ősszel tartandó ír népszavazás után válasszák meg a brüsszeli bizottság új elnökét. A féléves, soros uniós elnökség idejére szóló program fő pontja szerint az EU-nak „közös hangon” kell megszólalnia az ENSZ égisze alatt tartandó, decemberi éghajlatvédelmi konferencián, ahol a két év múlva lejáró kiotói egyezmény helyébe kellene új megállapodást kimunkálni. További kiemelt feladatnak tekintik Stockholmban, a légkör- és egyéb környezetvédelmi programok finanszírozási kereteinek megteremtését. Harmadik pontként a svédek haladást szeretnének elérni Horvátország tagfelvételében, emellett a török csatlakozási tárgyalásokban is szeretnének új fejezeteket nyitni, és „szívesen vennének át felvételi kérelmet Izlandtól”.
A svédekhez közelálló témaként Balti-tengeri stratégiát szeretnének kimunkálni, az ottani környezetvédelmi kihívások kezelésére és a térség fejlesztésére.
