Keddre virradóra jelentették be a maratoni tárgyalások résztvevői Brüsszelben: nem tudtak közös nevezőre jutni az új irányelvről, sem az Európai Parlament (EP) és a Tanács, sem pedig a két, egymással szembenálló tagállami csoport képviselői. Ekként elszalasztották a júniusi EP-választások előtti utolsó alkalmat arra, hogy dűlőre vigyék az ügyet.
Rendkívül fontos lett volna, hogy az európai uniós munkaidő direktíva modernebb, rugalmasabb legyen; Magyarország kompromisszum elérésére törekedett - kommentálta lapunknak a fejleményt Ladó Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) illetékes főigazgatója, aki gyakorlatilag végig résztvevője volt a folyamatnak. Elmondta, hogy az egyeztetés újraindítására most már csak jóval a júniusi EP-választások után, az új közösségi törvényhozás és az új Európai Bizottság megalakulását követően nyílhat lehetőség. Ehhez azonban új javaslatot kell készítenie az EU végrehajtó testületének, ami ugyancsak időbe telik.
Leginkább a kompromisszumkészség hiánya akadályozta meg a megállapodás elérését, a jelenleg kialakult helyzet igazából senkinek sem jó - állapította meg a tekintélyes magyar szakember. Az Európai Parlament képviselői nem engedtek a 48 órás munkahétből. Az ennél hosszabb munkahét mellett kardoskodó Nagy-Britannia pedig ragaszkodott saját opt-outjához, vagyis ahhoz, hogy ha az EP követelését elfogadják, a döntés hatálya rá ne terjedjen ki.
További részletek a holnapi Világgazdaságban
