Thomas Mirow, aki a bank hétvégi éves közgyűlése előtt tartott helyzetértékelést külföldi tudósítóknak, azt mondta: már a tavaly tavaszi közgyűlés idején is kilenc hónapja tartott a pénzügyi válság, de akkor még senki nem gondolta, hogy az EBRD működési területéhez tartozó országok is e válság áldozatául esnek.
A tavalyi közgyűlés időszaka és a mostani közötti különbséget Mirow úgy jellemezte: annak idején sok vita folyt arról, hogy a bank fizessen-e osztalékot, ma viszont senki nem beszél erről. Ugyancsak sokszor szóba került, hogy az EBRD-re meddig lesz még szükség, de jelenleg erről sem beszél már senki.
Az MTI kérdésére, hogy a válság miatt megnövekedett térségi finanszírozási igények miatt szüksége lehet-e a banknak pótlólagos tőkére, Mirow úgy fogalmazott: a jelenlegi finanszírozási keretek között maradva az EBRD meglévő tőkéje "még jó ideig" elég lesz. Ha azonban a részvényes államok a jelenleginél "sokkal több" finanszírozást várnak el az EBRD-től, akkor szükségessé válhat a tőkeemelés. Ez utóbbi lehetséges mértékéről az elnök csak annyit mondott: ez attól függ, hogy a részvényesek a jelenleg tervezettnél mennyivel több finanszírozásra kérik fel a bankot.
Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az idén rekordösszeget, 7 milliárd eurót nyújt befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó országoknak, és növeli tevékenységét a már EU-tag közép-európai térségben is. Az eredeti, még a válság előtt felvázolt előrejelzések alapján ez utóbbi országok 2010-től már nem szorultak volna EBRD-finanszírozásra.
Az MTI kérdésére, hogy mennyivel hosszabbíthatta meg a jelenlegi válság az EBRD várható élettartamát, a bankelnök kitérő választ adott, mondván: a tanulság az, hogy "csak azért, mert volt néhány jó év", nem szabad veszélyeztetni azokat az intézményeket, amelyekre szükség lehet nehéz időkben. Az EBRD, amely a múlt héten adta ki erősen rontott előrejelzését az átalakuló térségre, a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban most már átlagosan 5,2 százalékos visszaesést vár 2009-re, a januári prognózisban szereplő 0,1 százalékos növekedési jóslat helyett.
A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről. Az EBRD a legsúlyosabb térségi recessziót a balti államokban jósolja. A bank szerint Észtország gazdasági teljesítménye 2009-ben 10,5, Litvániáé 11,8, Lettországé 13,2 százalékkal zuhan. Ezekben az országokban a bank jövőre is recessziót vár. Prognózisa szerint a lett GDP-érték még 2010-ben is 4,1 százalékkal esik, Észtországban 0,2, Litvániában 2,0 százalékos visszaesés valószínű. Az EBRD az idén Oroszországban is mély recessziót jósol, 7,5 százalékos egész éves GDP-mínusszal. A bank új prognózisa szerint azonban az orosz gazdaság jövőre már 2,5 százalékkal növekszik.
Mirow mai korábbi bejelentése szerint az EBRD 7-8 milliárd eurót helyezne ki 2010-ben Kelet-Európában.
