A jogszabály-módosítási javaslatokból az is kitűnik: az előbb említett juttatások még szerencsésnek számítanak a többi béren kívüli juttatással szemben, azokra ugyanis nemcsak 54 százalékos adót, hanem 27 százalékos járulék-terhet is kivet a kabinet (e béren kívüli juttatások listáját ld. alább). E járandóságok tehát praktikusan külön adózó jövedelemmé minősülnek át.
A dokumentumok szerint maga a kormány is arra számít, hogy e körben jelentősen le fog csökkeni a juttatások összértéke. Számításuk szerint az 54 százalékos adóval és 27 százalékos járulékkal „sújtandó” juttatások éves értéke 363,2 milliárd forint, ez azonban 2010-től 110 milliárd forint körüli összegre esik vissza, mivel a felmérések szerint a munkáltatók kevesebb, mint harmada tart ki a jövőben is e béren kívüli juttatások mellett.
Mivel a járulék az adóval növelt összegre vonatkozik, a kabinet összesen 52,1 milliárd forintnyi bevételre számít csak a magasabb teher alá eső elemek megadóztatásából, így a juttatások „nettó” értéke alig 55 milliárd forintra fog csökkenni . Ennél valamivel jobb arányokat mutat a 32 százalékos alá tételek köre. Itt a költségvetési bevétel 37,3 százalék lesz, a juttatások összértéke pedig közel 117 milliárd forint – legalábbis a kormányzati számítások szerint.
Összességében tehát a közel 400 milliárd forintnyi béren kívüli juttatás éves „nettó” értéke kevesebb, mint a felére, mintegy 170 milliárd forintra csökken. Amennyiben a június közepén esedékes szavazáson a honatyák rábólintanak a módosításokra, és ha e kormányzati tervek „átvészelik” következő hetekben esedékes egyeztetéseket. Az első menetre már pénteken, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén sor kerülhet.
Jelenleg adómentes, a jövőben összesen 95,6 százalékos adóterhet viselő béren kívüli juttatások:
