Nőhet az idei tőkeexport
Erre az évre 2-3 milliárd euró értékű magyar működőtőke-kihelyezést prognosztizál a szaktárca. Kutatók szerint tovább erősödik a tőkekihelyezési koncentráció, és a legnagyobb szereplők (Mol, OTP) mozgatják majd ezt a részpiacot, a kisebbek visszafogják külpiaci terjeszkedésüket. Tavaly 1,1 milliárd eurós volt a kihelyezés, ez az elmúlt négy év leggyengébb teljesítménye volt.
Miközben tavaly a korábbi évekhez képest jócskán visszaesett a magyar működőtőke-export értéke, 2009-re a múlt évi két-háromszorosát várja Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánymegbízott a Világgazdaságnak ezt a válsággal indokolta. Elmondta: a krízis idején a cégek keresik a politikai felár megfizetése elkerülésének lehetőségét, s olyan megoldásokat igyekeznek találni, amelyekkel olcsóbbá tudják tenni a termelésüket. Ennek megfelelően főként Szerbia és Románia lehet a fő célpont, de a régió többi országa is vonzó marad. Mozgás van, projektek vannak, de a cégek a korábbinál óvatosabbá váltak – mondta Garamhegyi.
A tőkeexport lehetőség a cégeknek, de kényszer is – ez a véleménye az idén már hét ország részvételével május végén a romániai Szovátán megtartandó nemzetközi tőkeexport-konferencia szervezőjének. Gulyás József, a Joint Venture Szövetség tőkeexport-bizottságának elnöke, egyben az Aktiv Hotels International vezérigazgatója lapunknak kifejtette: a tavaly még kétolaldú – magyar–román – fórumként indult rendezvénysorozaton az idén már képviselteti magát Bulgária, Moldova, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna is. A tegnapi beharangozó tájékoztatón is jelen voltak képviselőik, miként számos, a tőkeexportban érdekelt vállalat, illetve a folyamatot segítő több állami intézmény képviselője.
Mindenesetre a múlt évi eredmény gyenge volt. Az ICEG által az ITD Hungary számára készített összesítésből kiderül: tavaly a magyarországi cégek tőkekihelyezésének értéke 1,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,7 és a 2006-os 3,1 milliárdról. A kihelyezett tőkebefektetések döntő része részvény és egyéb részesedés szerzése formájában valósult meg (1046 millió euró). Az újra befektetett jövedelem részesedése csekély volt (114 millió euró). Ilyen alacsony érték utoljára 2005-ben fordult elő, és jól jellemzi, hogy a hazai vállalatok kis hangsúlyt fektettek a külföldi leányaiknál realizált profit újrabefektetésére – áll a kutatóintézet elemzésében.
Az év végén a kihelyezett tőke állománya 13,9 milliárd euróra nőtt. A legkedveltebb célország tavaly a Mol INA-részvényvásárlásának köszönhetően Horvátország volt. Az állományi adatokat tekintve továbbra is Szlovákia áll az első helyen. Ágazati bontásban a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás és a nukleáris fűtőanyag gyártása alágazatban volt a legjelentősebb tőkekihelyezés (927 millió euró). Emellett a „hagyományosan” tőkekihelyező pénzügyi szektor ért még el jelentősebb eredményt tavaly (410 millió euró).
Csehország előzött. Tavaly a legtöbb versenytárs országban mérsékelt maradt a tőkekihelyezési aktivitás, nem úgy a cseheknél. Először fordult elő, hogy a cseh vállalatok több FDI-t fektettek be külföldön, mint a magyarok (1,3, illetve 1,1 milliárd euró). Magyarország az állományt tekintve így is toronymagasan az első 13,9 milliárd euróval. De Csehország közelít (7,1 milliárd), s azon a pályán mozog, amelyen hazánk néhány évvel korábban elindult.
