Ennyit ér a barátság: kigolyózták az oroszok Iránt a drónüzletből, átvették az irányítást

Hiába a tárgyalással kapcsolatos hétfői bejelentések, Donald Trump nyitottsága – és a zuhanó olajár – lényegében bármelyik pillanatban bekövetkezhet a konfliktus az Egyesült Államok és Irán között, Kijev és európai szövetségesei azonban nem reménykedhetnek abban, hogy ez bármiféle hatással lesz az ukrajnai háborúra. Az oroszok egyik legfontosabb fegyverei ugyan az eredetileg iráni segítséggel hadrendbe állított drónok, a tömeges gyártásukhoz és továbbfejlesztésükhöz azonban már nincs szükség Teherán közreműködésére, és a termelés oroszországi felfuttatása már ki is élezte a feszültségeket a két ország között.

Bár Donald Trump elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség katonai beavatkozásra Irán ellen, hatalmas amerikai erőket, köztük egy repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot vontak össze a térségben, és a biztonság kedvéért részleges evakuálást hajtottak végre Katarban, ami általában nem túl biztató jel.

Ukrajnában néhányan talán abban reménykednek, hogy egy esetleges amerikai beavatkozás hatással lehet az országban folyó háborúra, mert megzavarja az orosz hadsereg drónellátását, erre azonban nincsen esély, Moszkvának ezen a téren már nincsen szüksége régi szövetségesére.

A CNN amerikai hírtelevízió által idézett elemzők és hírszerzési források szerint 

Az iráni fejlesztésű, olcsó és nagy robbanótöltettel rendelkező Sahed drónokat ma már Oroszországban állítják elő, Moszkvától nem egészen ezer kilométerre, a tatárföldi Jelabugában működik az ország legnagyobb dróngyára.

Kiszivárgott felvételek szerint tinédzserek szerelik össze az iráni Sahed-136-os modell orosz verzióját, a Geran-2 típusú drónokat.

Folyamatosan bővítik a legnagyobb  orosz dróngyárat

Timur Szagivaljev, a Jelabuga Különleges Gazdasági Övezet vezérigazgatója azzal büszkélkedik, hogy a drónok legtöbb elemét is helyben állítják elő. „Alumíniumrudak érkeznek, amelyekből motorok készülnek; a mikroelektronikát elektromos chipekből, a törzseket szén- és üvegszálból készítjük – ez egy komplett létesítmény” – fogalmazott.

Ráadásul olyan létesítmény, amelyet a műholdas felvételek alapján folyamatosan bővítenek új gyártócsarnokokkal és munkásszállókkal, ami lehetővé teszi, hogy exponenciálisan bővítsék a termelést, így képesek legyenek exportálni is a továbbfejlesztett és harci körülmények között sikeresen tesztelt drónokat – az amerikai hírtelevízió szerint akár Teheránnak is.

Ezeknek a drónoknak nagy előnyük, hogy olcsóbban és könnyebben előállíthatóak mint a rakéták (egy Sahed 20-70 ezer dollárba kerül), de ugyanolyan gyorsan kimerítik a légvédelmi erőforrásokat, emlékeztetett decemberi jelentésében a washingtoni székhelyű Institute for Science and International Security (ISIS).

Nyugati hírszerzési források szerint az oroszországi gyártás megteremtése és folyamatos bővítése, beolvasztása az orosz hadiipari gépezetbe gyakorlatilag marginalizálta Iránt, és éles feszültségeket kelt Moszkva és Teherán között.

Irán öntötte a fegyvert Oroszországba

E források szerint Teheránban egyre türelmetlenebbek és elégedetlenek amiatt, hogy milyen keveset kaptak cserébe azért segítségért, amelyet Moszkvának nyújtottak nem csupán drónokkal, hanem rakétákkal és más eszközökkel is.

A Bloomberg tudósítása szerint 

 ebből mintegy 2,7 milliárd dollárt tettek ki a ballisztikus és föld-levegő rakéták.

Moszkva több száz Fát-360 és majdnem ötszáz egyéb rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, valamint mintegy kétszáz levegő-föld rakétát szerzett be Irántól.

Nyugati biztonsági források becslése szerint Irán emellett több millió darab lőszert és gránátot is adott el Oroszországnak, ami azonban nem fedi le Moszkva Teherántól vásárolt teljes mennyiséget, mivel várhatóan további felszereléseket is szállítanak.

Langyos orosz reakció Irán bombázására

Ehhez képest az iráni nukleáris létesítmények ellen végrehajtott amerikai támadás és Izrael 12 napos bombázási kampánya alatt Oroszország elítélő nyilatkozatokat kivéve semmiféle támogatást nem nyújtott Teheránnak.

„Irán talán elvárhatta volna Oroszországtól, hogy többet tegyen” – mondta az amerikai hírtelevíziónak Ali Akbar Dareini, a teheráni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Központjának, az iráni elnöki hivatal kutatási részlegének elemzője.

– tette hozzá azzal kapcsolatban, mit várhat el Irán egy szövetségestől.

A nyugati hírszerzőket azonban nem lepte meg Oroszország távolságtartó magatartása, mert értékelésük szerint az orosz együttműködés Iránnal „tisztán tranzakciós és haszonelvű”.

„Oroszország soha nem avatkozik be közvetlen érdekein túl, még akkor sem, ha egy partnert – jelen esetben egy alapvető drónbeszállítót – támadnak meg” – hangsúlyozták.

Az oroszok hatékonyabban gyártják a drónokat

Különösen, ha már szüksége sincs erre a drónbeszállítóra: az ukrán hírszerzés szerint csak a jelabugai gyár több mint 5500 drónt állít elő havonta – hatékonyabban és költségkímélőbb módon.

Az ukránok szerint Oroszország 2022-ben átlagosan kétszázezer dollárt fizetett egy iráni drónért (bár az izraeli Haaretz értesülése szerint eredetileg 375 ezret kértek darabjáért) – 2025-ben már csak hetvenezret.

Ezzel szemben a Geran-2 előállítási költsége Jalebugában 48 ezer dollár, ráadásul 

• modernizálták is az eredetit, 
• javítottak a kommunikációján, 
• tartósabb elemekkel 
• és sokkal nagyobb robbanófejekkel látták el, 

ami halálosabbá és nehezebben lelőhetővé teszi őket.

Nyugati hírszerzési források szerint az orosz fejlesztések az irániakat is váratlanul érték, mert ezzel Teherán elvesztette az ellenőrzés a végtermék felett. Úgy vélik, hogy Moszkva végső célja „a termelési ciklus teljes uralása és mentesülni a Teheránnal folytatott jövőbeli tárgyalások alól”.

A feszültség nem jelenti a szövetség végét

Mindez azonban nem jelenti az orosz-iráni szövetség végét, éppen ellenkezőleg. David Albright, az ENSZ korábbi fegyverellenőre, az ISIS alapítója és elnöke attól tart, hogy Moszkva 

 ami szerinte „nagyon veszélyes” fejlemény.

Más haditechnikát is szállíthatnak, mert repüléskövetési adatok szerint a nyáron legalább egy orosz katonai teherszállító érkezett Moszkvából Teheránba.

Nem tudni biztosan, hogy mit szállított, de iráni sajtójelentések szerint az orosz SZ-400-as légvédelmi rendszer utolsó darabja volt a gépen – ennek továbbfejlesztett változata Oroszország legújabb szuperfegyvere, az SZ-500-as.

Ez a fejlemény mindenesetre alátámasztja Dareini meggyőződését, hogy a két ország közötti feszültségek ellenére végső soron Irán is élvezni fogja a partnerség előnyeit.

„Irán megkapta, és nagy valószínűséggel meg is fogja kapni azokat a dolgokat, amelyekre a saját biztonságához szüksége van, legyen szó katonai felszerelésről, gazdasági együttműködésről, technológiáról vagy bármi másról” – emlékeztetett.