A kormány által benyújtott törvényjavaslat látszólag az adóparadicsomokban lévő cégek útján történő adóelkerülés visszaszorítását szolgálja. Ezek az intézkedések azonban következetlenek, valamint rendkívül könnyen kijátszhatók, ráadásul a hatálybalépésükig még hátra lévő fél év lehetővé teszi az elkerülésüket szolgáló technikák kialakítását - véli elemzésében egy névtelenséget kérő adótanácsadó.
Íme néhány példa a kormány által javasolt szabályozás következetlenségére és hiányosságaira. Ha egy magánszemély közvetlenül, vagy egy ciprusi cégen keresztül részesedik egy kajmán-szigeteki cégben, akkor a kormány javaslata szerint 2010-től már jövedelemadót kell fizetnie a kajmán-szigeteki cég nyeresége után. Ha azonban már két ciprusi cég alapításához és fenntartásához is megfelelő nagyságú vagyonnal rendelkezik, akkor 2010-ben is elkerüli ezt az adót.
Hasonló módon, ha egy cég szolgáltatási díjat fizet egy kajmán-szigeteki cégnek, akkor 2010-től ezt a kifizetést 30 százalékos forrásadó terheli. Amennyiben azonban a kifizetés Svájcban bejegyzett cég útján történik, akkor az továbbra is mentes a forrásadó alól.
Feltűnően következetlenek és könnyen kijátszhatók (ráadásul az ország fizetési egyensúlyának fenntartása szempontjából kifejezetten veszélyesek) a külföldiek olyan társaságaiban lévő részesedések elidegenítéséhez kapcsolódóan tervezett szabályok, amely társaságok belföldi ingatlantulajdonnal rendelkeznek - mutat rá informátorunk.
A kormány által javasolt szabályozás szerint e társaságok felhalmozott (osztalékként ki nem fizetett) nyeresége után adót kell fizetni a kivonásakor, de a társaságok által folyamatosan fizetett osztalékot nem terheli. Példátlan a nemzetközi gyakorlatban, hogy az említett társaságban lévő részesedése elidegenítése révén keletkezett nyeresége után a hazájában fizetett adót a külföldi levonhatja a Magyarországon fizetett adóból – a nemzetközi gyakorlat ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét biztosítja.
