Magyarország továbbra is jól teljesít a külföldi működőtőke-beáramlás területén. Legalábbis ez olvasható ki abból a tanulmányból, amit délelőtt mutattak be a franciaországi La Baule-ban. Eszerint a befektetők által teremtett munkahelyek számát tekintve hazánk tavaly az ötödik volt, a projektek száma alapján pedig a 12. A jelentés rámutat: nálunk tavaly kevesebb projekt volt, mint egy évvel korábban, ám azok mérete nagyobb volt, ami azt mutatja, hogy a befektetők hosszú távon is bíznak Magyarországban. Az Ernst & Young által készített, a VG Online birtokába került felmérés és elemzés szerint tavaly megtorpant az FDI-projektek számának öt éve tartó dinamikus növekedése.
Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, ahol tavaly nőtt a külföldi működőtőke-befektetők által teremtett új munkahelyek száma - átlagosan e mutató a kontinensen egyébként 16 százalékkal visszaesett, nálunk azonban 8 százalékkal jobb lett. Ezen új állások számát tekintve pedig 2008-ban kontinensünkön az ötödik legjobban teljesítő ország volt hazánk - az Egyesült Királyság, Lengyelország, Franciaország és Oroszország előzte csak meg, ám ezek mindegyike kevesebb új munkahelyet tudott felmutatni, mint egy évvel korábban. 2007-ben Magyarország még a hetedik volt az Ernst & Young által készített rangsor szerint, s egy százalékos csökkenést szenvedett el az újonnan teremtett munkahelyek számát tekintve az előző évhez képest.
Az európai tőkevonzó képességet a döntéshozókkal készített interjúk segítségével, s persze tényadatok alapján immár hetedik alkalommal elkészített éves jelentés azt is vizsgálta, hogy a bejelentett projektek száma alapján milyen rangsor alakult ki az elmúlt évben a kontinens országai között. Magyarország e mutató alapján rosszabbul teljesített az előző évinél: a 2007-es 135 projekt után tavaly 100 befektetésről döntötték el a tulajdonosok, hogy hozzánk hozzák, s így a megelőző év 9. helyéről a 12.-re csúsztunk vissza. Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza: Magyarországon kevesebb, de nagyobb projektek valósulnak meg, mint korábban, ami egyértelmű jele annak, hogy a külföldi befektetők hosszú távon továbbra is bíznak Magyarországban.
A tavalyi - részben már "válságos" évben - a nemzetközi helyzetnek megfelelően egyébként rosszabb eredmények születtek globálisan is az FDI-befektetéseket tekintve, mint korábban. Ötéves töretlen növekedési folyamat szakadt meg , igaz, visszaesés a projektek számát tekintve nem volt (3 718 új született), ugyanakkor az így teremtett munkahelyek száma jócskán lecsökkent: 148 333 új állás képződött, ezeknek egyébként a 8 százaléka Magyarországon.
Igen érdekes, hogy Németország 91 százalékkal növelte az új munkahelyek számát (bár még ezzel is pár százzal elmarad Magyarországtól). Legjelentősebb kereskedelmi és tőkepartnerünk mellett Svájc, Svédország , Olaszország és Írország voltak a tavalyi nyertesek - olvasható a jelentésben, a vesztesek közé pedig a többi között a korábbi befektető-kedvenc Csehországot, Szlovákiát és Törökországot sorolják, nem kis részben amiatt, mert az előző évek jelentős befektetéseit és munkahelyteremtéseit végrehajtó IT, gépjárműipari, pénzügyi és egészségügyi, logisztikai ágazatokat erőteljesen érintette a válság.
Ami feltétlenül bíztató lehet: a döntéshozók 42 százaléka ugyan erőteljesen megfontolja milyen módon bővíti tovább nemzetközi jelenlétét, ám térségünk továbbra is vonzó marad. Ugyanis a megkérdezettek 61 százaléka biztos benne, hogy a Közép- és Kelet-európai régió megfelelően kezeli a válságot (Nyugat-Európával kapcsolatban e mutató 74 százalékos), ráadásul a legvonzóbb befektetési célpontok között térségünk a másodiknak bizonyult a felmérésben a válaszadók 39 százaléka voksolt ide; de az első Nyugat-Európa is csak egy százalékponttal ért el jobb eredményt.
Ezzel Kína elveszítette egyébként az első helyét, s a harmadikra szorult vissza. Ráadásul a befektetők arra a kérdésre, hogy az elkövetkező három évben milyen célpontok lesznek a legvonzóbbak, a legnagyobb arányban a Magyarországot is magában foglaló KKE-régióra voksolt (52 százalék). Így térségünk megelőzte Kínát, Indiát, Oroszországot és Nyugat-Európát is.
Változás a motivációkban
A válság nyomán megváltoztak a befektetők motivációi is. Az idei évben láthatóan elsősorban a készpénztranzakciókat nem igénylő vállalat-összevonások és a konszolidáció lesz a "sláger". Ugyanis a vállalatok elsődleges célja a túlélés, amit a optimalizációjával, s mindenféle költségcsökkentéssel céloznak elérni. A pénzügyi, a gyógyszeripari és az IT ágazatokban már most zajlanak a mega-összevonások, s hasonlóak várhatók a válságnak a leginkább kitett más ágazatokban is, mint például a gépjárműiparban.
A vesztesek Európában azok a régiók lehetnek, ahol például kevés kutatás-fejlesztés zajlik, rossz az infrastruktúra és alultervezettek a létesítmények.
A várakozások szerint egyébként elsősorban a távközlés (16 százalék), a fogyasztási cikkek gyártása (14 százalék), az energia, környezet és pénzügyi szolgáltatások (11 százalék) jelenti majd kontinensünkön a húzóerőt a válságból való kilábalásban.
Befektetés és oktatás
A felmérésben megkérdezett vállalatvezetők 25 százaléka szerint egyenes összefüggés van a befektetői vonzerő és az oktatás színvonala között. Ez is része annak az új üzleti modellnek, amelyet szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Európa továbbra is vonzó maradjon a befektetők szemében. Ennek a modellnek egyfajta kreatív forradalommal kell együtt járnia: a prioritások között van ugyanis az innováció és az ezt támogató környezet kialakítása. Az oktatás fontossága pedig különösképpen az innováció-érzékeny ágazatokban kiemelkedő.
