Svéd bővítési szkepszis

Elképzelhető, hogy a július 1-jén kezdődő féléves EU-elnöksége alatt Svédországnak nem sikerül majd előrehaladást elérnie a Török- és Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokban – figyelmeztetett a svéd miniszterelnök. Fredrik Reinfeldt hangsúlyozta ugyan, hogy országa híve a bővítésnek, ám hozzátette: figyelembe fogja venni a kevésbé lelkes tagállamok véleményét is.

Törökország további integrációját Reinfeldt szerint különösen megnehezítették az európai parlamenti választások, hiszen a török tagsággal szembeni ellenérzések nemcsak kampánytémává váltak, de a voksolás eredményeként meg is erősödtek a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes pártok. Elsősorban Francia- és Németországban erősek a Törökországot túlságosan nagynak, szegénynek és kulturálisan különbözőnek minősítő hangok, de a 2005-ben indult csatlakozási tárgyalások lassúsága miatt a törökök uniós lelkesedése is jelentősen alábbhagyott.

A svéd miniszterelnök „szeretné, de nem biztos benne”, hogy elnökségének fél éve alatt megnyithatnak-e egyáltalán újabb tárgyalási fejezetet Ankarával. Szerinte bölcs dolog lenne elkezdeni az energiaügyi tárgyalásokat, hiszen azok hozzájárulhatnának az EU energiaellátásának diverzifikálásához. Hozzátette azonban, hogy ehhez is széles körű támogatásra lenne szükség a tagállamok részéről.

Zágráb csatlakozási tárgyalásainak folytatódását Reinfeldt szerint a Szlovéniával zajló határvita veszélyezteti. Ljubljana azért gátolja Horvátország integrációs törekvéseit, mert közvetlen kijáratot szeretne a nemzetközi vizekre az észak-adriai térségben. A nemzetközi közvetítésre tett uniós javaslatot Zágráb elfogadta, Szlovénia azonban nem.

Miközben a bővítés ügyének előmozdítására sok lehetőséget nem lát, a svéd kormányfő országa elnöksége alatt a pénzpiacok működésének helyreállítására és a munkanélküliség problémájának kezelésére kíván összpontosítani. Előbbi területen Reinfeldt és pénzügyminisztere, Anders Borg szerint a legfontosabb feladat a hitelkínálat bővítése, ez rövid távon is elengedhetetlen a növekedés újjáélesztésére. A munkanélküliség területén pedig a svéd vezetés az állástalanok számának „további drasztikus emelkedésére” számít.

A költségvetési ügyeket illetően Stockholm úgy véli, hogy elnöksége idején az újabb fiskális ösztönzések helyett már a megugrott deficitek lefaragásáról szólnak majd az uniós viták. A svéd kormány ősszel szeretné elindítani a lisszaboni versenyképességi stratégia felülvizsgálatát, illetve az azt felváltó kezdeményezés kidolgozását. Reinfeldt szerint a gondos előkészület már csak azért is szükséges, mert a 10 éve indított lisszaboni stratégia egyértelmű kudarcnak tekinthető. Reuters