Nagy bajban a kórházak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idén 68 milliárd forinttal kevesebb jut a gyógyító-megelőző ellátások tb-finanszírozására, mint tavaly – mondta a Világgazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének tanára. Ezért az Egészségügyi Minisztériumnak sürgősen és tudatosan be kell avatkoznia a rendszerbe. Enélkül kórházak dőlhetnek be, a megmaradók pedig igyekeznek továbbküldözgetni a betegeket, hihetetlen mértékben romlik majd az ellátás minősége – jelentette ki.
Közvetlenül kevésbé látványos, ám embertelen, s hosszabb távon többletkiadást fog okozni a szolgáltatások fölhígulása. Hiszen a talpon maradni akaró intézmények az igen széles spektrumú gyógyítási protokollból a legolcsóbb, ám kevésbé hatásos terápiákat választják majd. Abeteg nem fog meggyógyulni, vagy nagyon elhúzódik a talpra állása. Számolni kell a dolgozók elbocsátásával, pedig már ma is nagy a szakemberhiány. Előfordul, hogy nincs megfelelő éjszakai ügyelet, ez tragikus következményekkel járhat – állítja a közgazdász. Azt is elmondta: lehetséges, hogy egyelőre úgy tűnik, nincs drasztikus adósság a kórházakban, ám ez csupán látszat. A beszállítók tartják kézben az intézményeket, és amíg bírják, átütemezik a számlák kiegyenlítését. A tavalyinál nominálértékben 9 százalékkal kisebb gyógyító-megelőző kaszsza reálértékben lényegesen jobban zsugorodott – állítja Sinkó. Ugyanis nem tartalmazza az inflációt, a júliustól belépő 5 százalékos áfaemelést, a fél évre még járó 13. havi bér és a kötelező közalkalmazotti béremelés forrását. (Ezt erősítette meg lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is.) S mivel az emelkedő kiadásokkal szemben jelentősen csökken a tb-járulék bevétele, így ha azt kipótolja is a kormány, az sem lesz elegendő a megnövekedett kiadások ellensúlyozására. Tartani kell attól is, hogy a korábbi évektől eltérően az idén nem lesz pénzmaradvány az Egészségbiztosítási Alap előirányzatának év végi kipótlására.
A baj nagyon nagy – állítja Sinkó, s ezt tényekkel támasztja alá. Az OEP idei gyógyító-megelőző kasszája a hivatalos adatok szerint 727,6 milliárdos. Ebből a válság miatt 13,5 milliárdot zárolt a kormány, így 714,1 milliárd az elkölthető pénz. Ezzel szemben tavaly a 757,2 milliárdot év közben – a 13. havi és más bérpolitikai okok miatt – 781,3 milliárdra egészítette ki a kormány. Ráadásul az idei 714,1 milliárdos büdzsé kisebb a 2007. évi tényleges kiadásnál, amely az Állami Számvevőszék zárszámadása szerint 741,3 milliárd forint volt. Tehát nemcsak reál-, de nominális értékben is drasztikusan kevés az intézmények működésére ez évre szánt pénz.
A szakember úgy véli, a már amúgy is kivérzett kórházak nem képesek túlélni a traumát, külső segítség nélkül összeomlik a rendszer. Szerinte a kiváló klinikai és egészségpolitikai múltú Székely Tamás miniszternek ezt látnia kell. Ezért érthetetlen számára, hogy a minisztérium még nem készített a válság idején kötelező ágazati stratégiát. Ez nem tűr halasztást, elkészítésébe be kell vonni a szakmai szervezeteket, az egészségügyhöz értő szakértőket is – szögezte le Sinkó.
A válságtól nem mentesíthető az ágazat
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetését az Országgyűlés hagyta jóvá, azt be kell tartani. A járulékbevétel-kiesést a kormány pótolja, de a válságtól nem mentesíthető az ágazat – mondta Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Értelmes gazdálkodással nem lesznek kórházcsődök.Több pénz kellene, de a vizitdíjat elsöpörte a politika. Társadalmi ellenállást váltott ki két éve négy kórház bezárása is.
Az EU-forrásokat a szükségletekhez igazodó struktúra kialakítására fordítják.
Több pénz kellene, de a vizitdíjat elsöpörte a politika. Társadalmi ellenállást váltott ki két éve négy kórház bezárása is.
Az EU-forrásokat a szükségletekhez igazodó struktúra kialakítására fordítják. -->
