Tavaly óta pozitív a szaldó

Az állam átlagosan 5,2 millió forinttal támogatja egy új munkahely létesítését az egyedi kormánydöntéssel (EKD) odaítélt beruházások esetében. Tavaly óta pozitív – igaz, még csak megközelítően húszmilliárd forintnyi – az államháztartás szempontjából az EKD-befektetések egyenlege, amely azonban évről évre meredeken nőni fog, s 2018-ra már meghaladja a 420 milliárdot – jósolja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) által készített és lapunknak eljuttatott elemzés. A lehetőség fennállása, azaz 2004 óta 69 vállalattal született megállapodás, összesen 73 befektetésről: ezek beruházási értéke 1374 milliárd forint, s a teremtett munkahelyek száma 32,4 ezer.

Az EKD-támogatási forma fennállása óta időnként fel-fellángolnak a viták akörül, hogy megéri-e ezt a fajta, többnyire jelentősnek vélt támogatást nyújtani főként külföldi multinacionális cégeknek, akár a megtérülést, akár a teremtett munkahelyet s a gazdaságon tovagyűrűző hatásait tekintve. A gazdasági tárca elemzése szerint hosszabb távon feltétlenül. Ugyanis – mint a kimutatásból kiderül – az első pár év általában ugyan „ráfizetéses”, ám egy idő után már pozitív az egyenleg az államháztartás szempontjából. A számításokba az egyik oldalon az állam által az EKD-szerződések keretében vállalt kedvezményeket, illetve a másik oldalon főként a projektek termelése után keletkező államháztartási többletbevételeket számítják. A nominális támogatási értéken belül a fejlesztési adókedvezmény kumuláltan az eddigi öszszes EKD-beruházásra 179,6 milliárd forint, a közvetlen támogatásra pedig 136 milliárd. A tárcánál azonban ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy ezen belül az átlagos támogatási arányok folyamatos csökkennek: míg 2004-ben az átlagos támogatási arány 21,92 százalékos volt, ugyanez a mutató az idén az eddig megkötött hat szerződésnél csak 5,65 százalék.

Ezzel szemben áll az államháztartás többletbevétele, amely – szintén kumuláltan – meghaladja az 559 milliárd forintot. Ennek egyébként több mint 79,4 százalékát a munkaadói járulékok, a személyi jövedelemadó és a társasági adó adja. Kiemelkedő bevételi forrás még a szolidaritási adó is. Megjegyzendő egyébként az is, hogy miközben az állami ráfordításokat egyszer kell csak „kifizetni”, addig a bevételek nem egyszeriek: miután a beruházás beépül a gazdaságba, amíg az termel, addig folyamatosan jelentkeznek e bevételek.

A globális pénzügyi és gazdasági válság begyűrűzése óta is folytatódott az EKD-megállapodások keretében a külföldi befektetők kötelezettségvállalása magyarországi beruházás iránt. Tavaly október óta 13 ilyen megállapodás született, 447 milliárd forint beruházási értékre. Érdekesség, hogy ezeknek az új szerződéseknek az értéke 42,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a teremtett munkahelyek száma csak 17,5 százalékkal a korábbi ilyen projektekhez képest. Azaz a válság kirobbanása óta inkább a magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások „választják” Magyarországot, köztük több szolgáltatást kínáló központ. További mintegy hatvan beruházóval pedig már folynak az előkészítő tárgyalások – nyilatkozta lapunknak korábban Garamhegyi Ábel, az NFGM szakállamtitkára. Ha ezek eredményesek lesznek, akkor középtávon további 1560 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, és 29 ezer új munkahely jöhet létre.