Az új települések a sziget amúgy is fejlett és gazdaságilag prosperáló déli-délkeleti részén jönnének létre, mégpedig az eddig inkább vidéki-falusi jellegű körzetekben. A kormány engedélye azonban inkább elvi jelentőségűnek tűnik, mert a konkrét rendezési terveket még ezután kell kidolgozni, amelyekkel szemben máris erős ellenállás tapasztalható, mert az ott lakók féltik a vidék korábbi arculatát.
Eredetileg 57 új várost szerettek volna építeni, amit az első körben 15-re szállítottak le, a kiszemelt körzetek lokálpatriótáinak ellenállása alapján azonban ezt a számot 4-re szállították le. Ezt a számot az érintettek még mindig sokallják, ezért azt javasolják a kormánynak, hogy a létező városi ingatlanvagyon rehabilitálásával és a lerobbant ipartelepek – az úgynevezett „barna övezetek” – lakáscélú átalakításával teremtse meg a szüksége lakókörzeteteket.
Az öko-városokat a ma létező legszigorúbb környezetvédelmi normák szerint építenék ki, hogy a brit szigeteken feszítő lakáshiányt a természeti feltételek lehető legkisebb terhelésével lehessen enyhíteni. A felépítendő lakásokat az energiahatékonyság ma ismert legszigorúbb feltételei szerint alakítanák ki. Az utcák tele lennének az elektromos autók újratöltéséhez szükséges csatlakozókkal, az iskolák elhelyezését és megközelíthetőségét úgy terveznék meg, hogy a gyerekek gyalog vagy kerékpáron könnyen meg tudják közelíteni őket.
A településfejlesztés és a lakásügy kérdéseiben illetékes miniszter szerint a javasolt rendezés a későbbi városépítési tervek számára meghatározó szabvánnyá válna, főleg az alacsony karbon-kibocsátási normák alapján.
Az ellenzéki konzervatívok a parlamentben máris vitatják a tervet, amely szerintük korábban már hiteltelenné vált elképzelések „zöld mázzal” leöntött új változata. Ha a mázat levakarjuk, akkor „fenntarthatatlan, élhetetlen és népszerűtlen struktúrákat látunk, amelyeket a kormány Londonból szeretne a vidékre erőltetni” – hangoztatja a munkáspárti kormánynak a Reuters által idézett ellenzéke.
