A kincstárnoki rendszer bevezetését a fegyelmezett gazdálkodás betartásával indokolta Szollár Domokos kormányszóvivő. A kincstárnokok az érintett intézmény valamennyi pénzmozgását látni fogják, beleértve a megrendeléseket és a közbeszerzéseket. Az intézmények függetlenségét nem korlátozzák, ugyanakkor jelzik a Pénzügyminisztériumnak, ha valahol probléma van a gazdálkodásal. A kincstárnok tehát nem állíthat le kifizetést, beruházást, legfeljebb a pénzügyi tárcának jelezheti, ha problémát észlel.
A kincstárnokok olyan szakemberek lesznek, akik előzőleg az államkincstárnál vagy a pénzügyi tárcánál láttak el hasonló feladatot. A központi költségvetés alá tartozó olyan intézményeknél lesznek, mint például a minisztériumok, ezek intézményei, de az önkormányzatokat, a bíróságokat, vagy az Országgyűlést nem fogják ellenőrizni. Lehet például kincstárnok a Pénzügyminisztériumnál is; ha a tárca gazdálkodásával gond lenne, akkor a Miniszterelnöki Hivatalnak jelezné.
A kincstárnoki rendszert szeptember 1-jétől vezeti be a kormány, fenntartásának nincs végső határideje. Arról, hogy végül mely intézményekhez kerül kincstárnok, a miniszterelnök dönt.
