Leminősítések a balti térségben

Kockázat. A súlyos recesszió jelentette jövőbeli kockázatokra hivatkozva rontotta le Lett- és Észtország hitelbesorolását hétfőn a Standard & Poor’s (S&P). E szerint Észtországot egy fokozattal, A mínuszra, Lettországét pedig szintén egy lépcsővel, BB-re csökkentették. A leminősítés mellett az S&P a további kilátásokat is „negatívként” jelölte meg, amely szerint nem zárható ki a besorolás jövőbeni újabb lerontása.

Az S&P előrejelzése szerint az állóeszköz-beruházások volumene 25-30 százalékkal csökkenhet az idén Észtországban a külföldi tőke folyamatos kiáramlása miatt. A hitelezési feltételek szigorodása kedvezőtlenül érinti a gazdaság egészét, ezen keresztül az állami bevételeket is. Tallinn euróövezeti csatlakozási terveit is elodázhatják a jelenlegi gazdasági problémák – figyelmeztetett a hitelminősítő.

Észtországgal kapcsolatban ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet az S&P, hogy a balti állam a legtöbb térségbeli országnál nagyobb tartalékokat halmozott fel, így a közszféra hiteligénye még a válság közepette is alacsony. Ennek köszönhetően a hitelminősítő szerint Tallinn-nak valószínűleg nem lesz szüksége az elkövetkező években arra, hogy a nemzetközi pénz-piacokról finanszírozza az állami kiadásokat.

A BB-re leminősített Lettország esetében a költségvetésre nehezedő nyomást emelte ki az S&P. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2009-re 18, jövőre pedig 4 százalékos GDP-zsugorodást prognosztizál Riga számára. A lett vezetésnek ugyanakkor a költségvetési fegyelem megtartása jelenti a legnagyobb gondot az IMF és az EU által rendelkezésre bocsátott 7,5 milliárd dolláros készenléti hitelprogramban.

Az S&P szerint annak a veszélye is fennáll, hogy a lett költségvetést az ország megrendült bankjainak rekapitalizációja is terheli majd. A balti államban működő legnagyobb bankokat svéd hitelintézetek fiókjaiként hozták létre, amelyek megmentése szintén közrejátszott az IMF–EU-hitelkeret odaítélésében. Bloomberg, Guardian, WSJ