Új nevek a kalapban

Chris Patten, az EU korábbi külügyi biztosa egy lapinterjúban jelezte érdeklődését a lisszaboni szerződés értelmében létrejövő uniós külügyminiszteri tisztség betöltésére. Ezzel az Oxfordi Egyetem jelenlegi rektora a szóba jöhető jelöltek olyan sorához csatlakozott, amely Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellárból, Olli Rehn bővítési biztosból, Jaap de Hoop Scheffer nemrég leköszönt NATO-főtitkárból, Carl Bildt svéd külügyminiszterből és Paavo Lipponen korábbi finn miniszterelnökből áll. Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő eközben az Európai Bizottság elnöki posztjára is új jelöltet ajánlott egykori radikális baloldali harcostársa, Joschka Fischer korábbi német külügyminiszter személyében.

Patten a Finacial Timesnak azt mondta: nem kampányol a külügyminiszteri posztért, de ha megkeresnék – ezt mindazonáltal valószínűtlennek tartja –, nagyon is pozitívan állna a kérdéshez. Hongkong utolsó brit kormányzója 1999–2004 között töltötte be az EU külügyi biztosi tisztét, és Brüsszelben George W. Bush volt amerikai elnök külpolitikájának kritikusaként emlékeznek rá. Jó kapcsolatokat ápol Angela Merkel német kancellárral, az Európai Parlament tagjai közül sokan szeretik, és térségünk új uniós tagállamaiban is kedvező a megítélése.

A kinevezése előtt álló legnagyobb akadályt – nem beszélve arról az „apróságról”, hogy a lisszaboni szerződésre októberben még az íreknek is igent kell mondaniuk, illetve, hogy azt még Csehország sem ratifikálta – Tony Blair EU-elnöki ambíciói jelenthetik. A korábbi brit miniszterelnököt nemcsak a mostani londoni kormány, de Nicolas Sarkozy francia államfő is támogatja. Az pedig elképzelhetetlen, hogy mindkét új tisztség a briteknek jusson.

Patten előtt akkor nyílhat meg az út, ha a lisszaboni szerződés várható elfogadását követő, október végi EU-csúcson az uniós vezetők Blair helyett egy alacsonyabb profilú EU-elnök személyében egyeznek meg. A volt brit kormányfő az iraki háborúban való részvétele és az Egyesült Államok sokak szemében túlzott kiszolgálása miatt számít megosztó személyiségnek. Patten dolgát ugyanakkor egyéb tényezők is nehezítik: 65 éves korára való tekintettel sokan a múlt emberének tartják, és például a török EU-tagságot támogató álláspontja nem népszerű Párizsban. 2004-ben egyébként Patten éppen az akkori francia államfő, Jacques Chirac ellenkezése miatt került le a lehetséges európai bizottsági elnökök listájáról; ebben állítólag nem eléggé veretes francianyelv-tudása is szerepet játszott.

A bizottsági elnöki posztra felbukkant legújabb jelölt, Joschka Fischer Gerhard Schröder német kancellár külügyminisztere volt 1998–2005 között. Támogatta a koszovói beavatkozást, de ellenezte az iraki háborút. Az uniós külpolitika frontvonalába júniusban tért vissza a Nabucco gázvezeték egyik kijárójaként. Esélyeit azonban nagyban csökkenti, hogy júniusban az uniós kormányok már megállapodtak José Manuel Barroso mostani bizottsági elnök mandátumának meghosszabbításáról, igaz, ehhez még az EP támogatása is szükséges. FT, EUobserver, Irish Times

A toryk ugyanis ellenzik a lisszaboni szerződést, és az új külügyminiszteri posztot annak jeleként értékelik, hogy az EU „szuperállammá” kíván válni.

A toryk ugyanis ellenzik a lisszaboni szerződést, és az új külügyminiszteri posztot annak jeleként értékelik, hogy az EU „szuperállammá” kíván válni.-->