Jól kerekített Magyarország
5-ös kerekítésről szóló szabály lépett életbe. Miközben szakmai szempontból teljesen világos volt, hogy a kerekítéssel egyszerűbbé válik a mindennapi élet a készpénzzel történő fizetések során, mégis sok aggodalom övezte a kerekítés bevezetését. A valóságban azonban a tények nem igazolták az előzetes félelmeket – szögezi le az MNB-szemle legutóbbi számában megjelent írás. Az MNB szakértője, Leszkó Erika által jegyzett, Nem kell félnünk a kerekítéstől! címet viselő cikk arra is rámutat: a csak a fizetendő végösszegre vonatkozó, szimmetrikus irányú kerekítés miatt az 1 és 2 forintosok bevonásának nem volt inflációs hatása, az új kerekítési szabályok alkalmazása pedig nem jelentett különösebb nehézséget. Valójában nem is meglepő, hogy a kerekítés alkalmazása nem okozott zavart a gazdaságban, hiszen a fillérek 1990-es években történő bevonása miatt, Magyarországon már több mint egy évtizedes hagyományai vannak a kerekítésnek. A cikk a magyar és számos külföldi gyakorlat ismertetésén keresztül bemutatja a kerekítési szabályok bevezetésének motivációit, illetve gazdasági racionalitását. Mivel Magyarországon reményeink szerint néhány év múlva euróval fizetünk, érdemes kiemelt figyelmet szentelnünk az eurózónában kerekítési gyakorlatot folytató országok tapasztalatainak tanulmányozására – indokolja a példákat a szerző.
Aki egyébként arra a megállapításra jut, hogy az 1 és 2 forintos érmék 2008-ban, illetve a fillérek 1990-es években történő bevonásával, továbbá a kerekítési gyakorlattal kapcsolatos magyarországi tapasztalatok nagyban hasonlítanak a külföldi tapasztalatokhoz. A kis címletű érméket a gazdasági élet szereplői azok csekély vásárlóértéke miatt nem használták, ezért ezen érmék bevonását mind a lakosság, mind a kereskedők erőteljesen támogatták.
A bevonás következtében a készpénzes fizetések során szükségessé vált kerekítési szabály zökkenőmentes átállást biztosított a gazdaságok számára a kis címletű érmék nélküli életre. A kerekítéssel kapcsolatos előzetes félelmek ellenére az inflációs tényszámok igazolták a korábbi kutatások eredményét, mely szerint az áruk fizetendő végösszegének szimmetrikus irányú kerekítése nem okoz áremelkedést. A kerekítési szabályok alkalmazásával – amelyek egyszerűen elsajátíthatók –, csökkennek a zavartalan fizetési forgalom biztosításának társadalmi költségei, egyszerűbbé, könnyebbé válik az élet – sorolja az előnyöket a cikk.
A szerző azt is megállapítja, hogy a kis címletű érmék bevonásának, illetve a kerekítési szabályok alkalmazásának sikerét jelentősen növelheti az érintett gazdasági szereplők – lakosság, kereskedők, pénzügyi szféra – mielőbbi és minél szélesebb körű bevonása a döntés-előkészítésbe, illetve tájékoztatásuk a szükséges tudnivalókról. Mindezeken túl pedig a cikkben bemutatott két eurózóna-beli ország gyakorlatának fontos tanulsága, hogy a nemzeti érméikkel kapcsolatos kerekítés során nyert korábbi kedvező tapasztalatok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ne okozzon gondot a gazdaságban az 1 és 2 centesek használatának mellőzése, illetve a kerekítéssel egyszerűbbé, gyorsabbá váló fizetési forgalomból mindkét oldal – vásárló és eladó – egyaránt profitáljon.
