Aggódik a piac a román kormánybukás miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA román alkotmány értelmében a Demokrata Liberális Párt (PDL) minisztereiből álló, leszavazott kabinet addig marad hatalmon, amíg az államfő nem jelöl ki új miniszterelnököt, a parlament pedig jóvá nem hagyja az új kormányt. Erre elemzők szerint legfeljebb csak a november 22-i elnökválasztás után lesz esély.
A bizalmatlansági indítványt október 6-án nyújtotta be az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, miután a szociáldemokrata (PSD) miniszterek október 1-jei kilépésével felbomlott a nagykoalíció. Az ezek után a parlamenti voksok mindössze 35 százalékát ellenőrző PDL-kabinet pár napja ugyan az alkotmánybíróságon próbálta megakadályozni a bizalmatlansági szavazást, a taláros testület azonban úgy nyilatkozott, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe.
Harc az elnökség elnyeréséért
A román kabinet bukásához vezető lavinát a kormányzó PDL-hez közel álló Traian Basescu államfő indította el, amikor két héttel ezelőtt lemondatta Dan Nica szocialista belügyminisztert.A dolog érdekessége az, hogy éppen a belügyminiszter felelős a november 22-én esedékes államfőválasztás lebonyolításáért.
Emiatt egyes megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a lépéssel Basescu valójában saját újraválasztásának esélyeit kívánta növelni.
A politikai harc egyik alapját az a 20 milliárd euró értékű készenléti hitel jelenti, amelynek rendelkezésre bocsátását szigorú fiskális feltételekhez kötötte az IMF és Brüsszel. A piaci szereplők ennek megfelelően az előírt költségvetési reformok végrehajtását féltik az előállt bizonytalanság miatt, ugyanis azok elmaradása a hitelkeret újabb részletének lehívását is meghiúsíthatja.
Az IMF-hitelhez kapcsolt program végrehajtása már korábban bizonytalanná vált, amikor az ellenzék felháborodása mellett általános sztrájk is kitört a közszférában kilátásba helyezett elbocsátások és fizetéscsökkentések hatására. Ilyen körülmények között az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e egyáltalán esélye az IMF-program végrehajtásához elég erős kormány hatalomra kerülésének – fogalmazott Neil Shearing, a Capital Economics feltörekvő gazdaságokra szakosodott elemzője. Mert ha nem, az további fiskális lecsúszást, a lej leértékelődését, illetve a monetáris politika mozgásterének a beszűkülését vonhatja maga után.
Több megfigyelő várható fejleményként értékelte a kormány bukását, ugyanakkor kevéssé valószínűsíti, hogy előre hozott választások nélkül életképes koalíció állhat fel Romániában. Erre legkorábban december elején kerülhet sor, és ez várhatóan a következő IMF-tétel lehívásának néhány hónapos csúszását hozza.
A dolog érdekessége az, hogy éppen a belügyminiszter felelős a november 22-én esedékes államfőválasztás lebonyolításáért.
Emiatt egyes megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a lépéssel Basescu valójában saját újraválasztásának esélyeit kívánta növelni. -->
