Újabb erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a kelet-közép-európai térség országai ne maradjanak ki a globális fellendülésből – figyelmeztetett több nemzetközi szervezet és pénzintézet tegnap. A Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetőinek közös nyilatkozata a reálgazdaság hitelforrásainak következetes növelését sürgette.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai ügyekkel foglalkozó részlegének igazgatója, Marek Belka szerint pedig korántsem magától értetődő, hogy a nemzetközi környezet javulásának hatására régiónk államai is visszatérhetnek a korábbi növekedési pályára, és tovább csökkenthetik lemaradásukat a nyugati országokhoz képest bankrendszerük megregulázása, illetve a fiskális fegyelem növelése nélkül. Ráadásul a szükséges szabályozás hiánya mellett az is hátráltathatja a felzárkózást, hogy éppen a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállamokban nőttek a legnagyobb mértékben a darabbérköltségek, és ez jelentősen rontja ezen országok versenyképességét – derül ki bécsi Wifo intézet elemzéséből.
Úgy tűnik, Európa nagymértékben külföldi forrásoktól függő feltörekvő nemzetgazdaságai visszaléptek a szakadék széléről – fogalmazott tegnap Belka. Azonban azokhoz a korábbi hiú reményekhez hasonlóan, amelyek szerint ezt a térséget nem érinti majd az „epicentrumban” lezajló pénzügyi válság, az „automatikus” talpra állásba vetett hit is tévesnek bizonyul – tette hozzá. Éppen ezért a fellendülés nagyban függ az egyes kormányok szabályozási intézkedéseitől.
A hitelforrások bővítése és a jogi környezet átalakítása ugyanakkor korántsem elegendő a felzárkózási folyamat újbóli beindításához. A Wifo gazdaságkutató tanulmányából kiderül, hogy 1999 óta éppen térségünk versenyképessége romlott jelentős mértékben a darabbérköltségek drasztikus emelkedése miatt, miközben sok hagyományosan drágán termelő nyugati ország tudott lefaragást elérni e téren.
A legkevésbé a lengyeleknek van okuk panaszra, ahol csupán 11 százalékkal emelkedett a darabbérköltség a vizsgált időszakban. Ezzel szemben a románok 82, a csehek 71, az észtek 68, a magyarok pedig 51 százalékkal termelnek drágábban az 1999-es szinthez képest. A tanulmány szerint a jelenség leginkább az olyan új tagállamokra jellemző, amelyek egyelőre kimaradtak az euróövezetből, miközben nemzeti valutájuk nagymértékben erősödött az uniós fizetőeszközzel szemben. Ezzel párhuzamosan a régi márkaövezetben, vagyis Németországban és Ausztriában jelentős, 16 és 7 százalékos csökkenést értek el a darabbérköltségek terén a többi tagállamban lezajlott változásokat is figyelembe véve.
Az euróövezeti tagság, illetve a kimaradás hatása ugyanakkor korántsem egyértelmű. Így például olyan hagyományosan euróellenes nyugati államok, mint Nagy-Britannia és Svédország is csökkenteni tudták darabbérköltségüket, miközben a monetáris unió régi tagjainak számító spanyoloknál és olaszoknál is drágulás volt tapasztalható. Az euróövezetbe 2009 elején már belépett Szlovákia esetében pedig szintén drasztikus, 60 százalékos volt a bérköltségek növekedése.
NZZ, Reuters, EIB, WSJ
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.