Magyar gazdaság

Sok munkavállaló profitálhat a szuperbruttósításból

Az Alkotmánybíróság elutasította a személyi jövedelemadó összevont adóalapja utáni adómegállapítás 2010. január 1.-jén hatályba lépő új módszere – vagyis a szuperbruttó - ellen érkezett beadványokat. Ezzel lezárt egy nyitott kérdést, mely a nemcsak a jogalkotó, de a jogalkalmazók számára is bizonytalanságot jelentett az elmúlt időszakban.

A döntés hatására marad a nyáron elfogadott törvényjavaslat szerinti új számítási metódus. E szerint az alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem azt növelni fogja a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is.

Ez önmagában akár riasztó is lehetne, de a jogalkotó ezzel együtt megemelte a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is.

Az alábbi táblázat mutatja be 3 esetre (minimálbér, jelenlegi átlagbér, valamint 400 ezer forint) miként fog alakulni a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség 2010-től összehasonlítva a jelenleg hatályos szabályokkal:

Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével nagy kő esett le, mind a jogalkotó, mind jogalkalmazók szívéről. Az előbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkező bevételi kieséssel kalkulálni, illetve annak pótlásával foglalkozni.

A jogalkalmazók pedig, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a korábbiak szerint számolhatnak.

A társaságok többsége már lezárta a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évei adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.

szuperbruttósítás adójóváírás RSM DTM Alkotmánybíróság bérköltség társadalombiztosítás
Kapcsolódó cikkek