A nyár elején elfogadott, vagyonadóról szóló törvény e passzusának alapos fontolóra vétele akár évi több tízezer forintos megtakarításhoz is hozzásegítheti a lízingelt lakást vásárlókat.
Fő szabály szerint a vagyonadót az ingatlan tulajdonosa köteles leróni. Ez egy lízingelt lakás esetében magát a lízingcéget jelenti. Különösen jelen gazdasági körülmények között igencsak valószínű, hogy a lízingcégek az adót egy az egyben át fogják hárítani a lízingbe vevőkre, vagyis e díjak havi szinten több ezer, netán tízezer forintos mértékben nőhetnek.
Akadhat azonban ezalól egy teljesen legális kibúvó. Ahogy ugyanis az idézett passzusból kiderül, ha az adott ingatlanra vagyoni értékű jogot jegyeztek be, az e jog tulajdonosát terheli. Ilyenkor tehát egy lízingelt lakás esetében sem a lízingcég, hanem a lakásban lakó magánszemély köteles az adó megfizetésére. Márpedig ez utóbbi esetben a törvény adómentességet, vagy legalábbis -kedvezményt biztosít.
Mentes ugyanis az adó alól a lakás akkor, ha az a vagyoni értékű joggal rendelkező számára a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyül szolgál, valamint ha e lakás forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el. Ez tehát a lízingbe vevőt mentesíti az adó alól, ám e feltételek szerint nyilván nem élhet a kedvezménnyel egy lízingcég.
Ha tehát végeredményben így is, úgy is a lízingbe vevőre hárulna az adóteher, érdemes ezzel a megoldással minimalizálni azt. Ráadásul a törvény egy második, maximum 15 millió forint értékű lakóingatlan adója alól is mentesíti a magánszemélyeket, ezt szintén ki lehet használni lízingelt lakások esetén is.
