A családi pótlék túlnyomó része a legszegényebbekhez jut el

A Közpénzügyi Füzetek sorozat keretében bemutatott kutatások szerint a családi pótlék, a táppénz és a gázártámogatás esetében kifejezetten javult e juttatások célzása, ám a 13. havi nyugdíj megszüntetése sem növeli számottevő mértékben az időskori szegénységet.

Ez utóbbi ellátás ez év július 1-jével történő megszüntetésével kapcsolatosan a kutatók arra jutottak: a 13. havi nyugdíj megvonása csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem növelte a relatív szegénységi rátákat. Ennek oka abban keresendő, hogy a nyugdíjas háztartások többsége a közepes jövedelműek közé tartozik – teszik hozzá.

A családi pótlék célzása már korábban sem számított rossznak, viszont azzal, hogy az ellátás 2009. szeptember 1-je óta beleszámít az szja adóalapjába, tovább javul a támogatás hatékonysága. Ha ugyanis valaki jónak számító jövedelem mellett részesül ilyen ellátásban, akkor annak összege a magasabb adókulcs felé tolja az adózó keresetét. Ennek hatása az idén jóval erőteljesebben érvényesülhet, mint jövőre.

Az szja sávhatára ugyanis a 2009-es 1,9 millióról 2010-ben évi 5 millió forintra emelkedik. Márpedig a családi pótlék éves összege – egy háromgyermekes család esetében – 192 ezer forintot tesz ki, ezt fele-fele arányban kell figyelembe venni a szülők jövedelmében. Ez tehát 2010-ben sokkal könnyebben „fér bele” az alsó adókulcs jövedelmi limitjébe. A családi pótlék túlnyomó része a legszegényebb rétegekhez jut el, igaz, a támogatás két évre, 2010 végéig szóló nominális értéken történő befagyasztása valamelyest növelheti a szegénységet. Számításuk szerint a háztartások kevesebb mint egy százalékának csökkenhet ezáltal a jövedelme.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható