A magyar családpolitika viszonylag nagyvonalú, nagy problémája ugyanakkor, hogy rendkívül gyakran változik, és sokszor vitatják. Emiatt az érintettekben azt a képzetet alakítja ki, hogy nem kell vele foglalkozni, hiszen nem tudható, hogy a következő kormányzat mit tesz majd vele, a következő ciklusban kinek lesz jobb - mondta Spéder Zsolt a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Spéder Zsolt hozzátette: további probléma, hogy a családpolitika eltérő mértékben javít az egygyermekes, egyszülős vagy sokgyermekes családok helyzetén attól függően, hogy mekkora jövedelemmel rendelkeznek. Az adórendszer ebben a tekintetben ugyanis meglehetősen igazságtalan: azonos jövedelem és életszínvonal biztosítása mellett egy négy gyereket nevelő család jóval több adót fizet, mint azok a szülők, akik csak egy gyereket vállaltak.
A szakértő arról is beszélt, hogy a családpolitikát, a családok támogatását érintő változások hatása demográfiailag is kimutatható. A gyed és a gyes bevezetésének hatására a közepesen vagy magasan képzettek több, míg a Bokros-csomag nyomán e két csoportba tartozók - logikusan reagálva - kevesebb gyereket vállaltak.
A következő évtizedekben tovább fogy a magyar népesség. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a családokba átgalosan 1,5 gyermek születik, a szülő nők átlagéletkora 31 év lesz, várható élettartamuk pedig 83 évre nő, míg a férfiaknál ez a szám 69-ről 75-re emelkedik, éves szinten pedig 15 ezres pozitív bevándorlási egyenleg mutatkozik. Ebben az esetben 2030-ban 9,6 millióan élnek majd Magyarországon - mondta a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója.
