Kevés a nagy vállalati fúzió

Az idén a tavalyinál 56 százalékkal kevesebb nemzetközi vállalatfelvásárlásra és -összeolvadásra számít az OECD. Ez rekordmértékű zuhanás lesz – prognosztizálják a legfejlettebb ipari államokat tömörítő szervezet szakértői. Az OECD-tagországokat érintő, határokon átívelő ilyen jellegű tranzakciók értéke 60, a legnagyobb feltörekvő gazdaságokat (mint Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína és Oroszország) érintőké 40 százalékkal csökken, 454, illetve 80 milliárd dollárra. Ugyanakkor 62 százalékkal kisebb értékű vállalatfelvásárlást, illetve -összeolvadást hajtanak végre a feltörekvő országokban már megtelepedett multinacionális cégek, ez az öszszeg az idén összesen csak 46 milliárd dollár lehet – áll az elemzésben. Az OECD most közzétett – az év első felére vonatkozó – adatai szerint az idén nem volt vállalatfelvásárlás, illetve -összeolvadás formájában megvalósult FDI-beáramlás hazánkba.

Tény és való, Magyarországon hiányoznak a nagy fúziós ügyek. Ezek közé tartozott volna az idén a Ringier Kft. és a Híd Rádió összefonódása, ám a Ringier visszavonta kérelmét. Feltétellel ugyan, de tavasszal zöld utat kapott a Strabag és a Cemex egyesülése. A Strabag tájékoztatása szerint azonban a tranzakció mégsem jött létre. A Magyar Telekom versenyjogi aggályok nélkül megvásárolhatta a KFKI Direkt Kft.-t, de nem szerezhette meg az irányítást a ViDaNet Zrt. felett. A GVH megállapítása szerint ugyanis az összefonódás olyan gazdasági erőfölényt hozott volna létre, amely gátolta volna a hatékony verseny fejlődését. Mivel a GVH-döntést az érintettek megtámadták, az ügy most bíróság előtt van.

A gyógyszer-kereskedelemben megfigyelhető bizonyos koncentrációs folyamat: a Pharmanova például tavaly és az idén, a Hungaropharma pedig ebben az évben már két alkalommal megkereste a GVH-t, s kapott is engedélyt. Ezek azonban tíz-húsz tagú patikaláncok kialakítására irányuló tranzakciók voltak, a mintegy 2500 hazai gyógyszertárra tekintettel érdemi, strukturális változásokat nem okoztak – mondta Torjákné Amberger Teréz, a versenyhivatal irodavezetője. Úgy vélekedett: a nem tulajdonosi, hanem – többnyire a régi helyi beszállítók köré épülő – szerződéses alapokon mostanában formálódó hálózatok rugalmasabb, a független patikák számára előnyösebb rendszert nyújtanak.

Növekedni kell, ez a kereskedelemben alapszabály, a befektetés utóbb megtérül a piacon – hangsúlyozta Murányi László, a Coop Hungary vezérigazgatója a cégcsoport ez évi terjeszkedése kapcsán. A GVH a tavasszal engedélyezte a Héliker megvásárlását, így olyan kiskereskedelmi tagvállalattal gyarapodtak, amely e minőségében mondhatni az utolsó mohikán volt. Az ügylet révén 52 bolt és egy logisztikai központ csatlakozott a Coophoz, amely így tízmilliárd forint fölötti többletforgalmat generálhat. A vezérigazgató azonban fontosnak tartja azt a csoporton belüli – a Nyírzem Zrt. és a Mezőkövesd Zrt. közötti – hatékonyságnövelő integrációt is, amelyre néhány héttel később bólintott rá a versenyhatóság.

Érzékelhetők koncentrációs törekvések a pénzintézeti szektorban is. A GVH a közelmúltban engedélyezte, hogy a Wallis Zrt. megvásárolja a WestLB Hungaria Bankot. Jóváhagyta azt is, hogy a Magyarországi Volksbank megszerezze a BNP Paribas hazai fióktelepének a portfólióját. Ennek ellenére tény: a Gazdasági Versenyhivatalban az utóbbi időben csökken az engedélyezés iránti kérelmek száma. Korábban évente mintegy hatvan beadvány érkezett, tavaly már nem egészen negyven, és feltételezhetően az idén sem regisztrálnak ennél többet. Erre voltaképpen számítottak, hiszen uniós csatlakozásunkkal a nagyobb, nemzetközi kihatású fúziókat a brüsszeli versenyhatóság bírálja el. Időközben nőtt – 15 milliárd forintra – az engedélyezési küszöbérték, amely alatt nem szükséges a GVH hozzájárulása, így a kisebb árbevételű cégek kiestek a látóköréből.

A fúzió megoldás lehet a bajba jutott vállalkozásnak, utat nyithat egy új pálya irányába. Cégelemzők szerint különösen a kisebb vállalatok házassága lenne kívánatos, s nem maguk miatt, a tranzakciók az elaprózódott hazai cégstruktúrán is javítanának. Az 560 ezernyi társas vállalkozásból ugyanis csupán négyezer sorolható az egymilliárd forintos éves árbevétel fölötti nagyvállalat közé, a százmillió forint alatti forgalmú cégek döntő hányada csak sodródik, ha egyáltalán fenn tud maradni. Egyebek között ezt hangsúlyozta Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. Az Opten jelenleg vizsgálja a válság által kiváltott tulajdonosváltozásokat. Pontos adataik még nincsenek, ám már jó ideje érzékelhető, hogy a kisebb vállalkozások szívesen lépnének frigyre erősebb partnerekkel. Keresik a potenciális vevőket, ajánlkozásaikkal le is értékelik magukat, de sokuk számára nincs más választás, hiszen ha nem kelnek el, felszámolják őket. A vevő nyomott áron jut elsősorban munkaerőhöz, szaktudáshoz. Az ügylet így túl nagy értéknövelő hatással nem jár, a piac sem bővül, de a befektetés öt-hét év alatt megtérülhet. A kisebb társaságok kreativitása fontos lendítőerő lehet a nagyobb, esetenként nem kis tehetetlenségi nyomatékkal küszködő vállalkozásnál. Ezek többnyire előnyös felvásárlások, amelyeknek a likvid tőke hiánya szab gátat, hiszen a hitelből finanszírozott tranzakciók nem működnek. A gond az, hogy az igazán kis cégek, bár haszonnal tehetnék, nem fuzionálnak egymással – mondta Csorbai Hajnalka.

A korábbinál többe – egyszerűbb ügyekben 4, bonyolultabb esetekben 16 millió forintba – kerül az engedélyezés. A kérelmet elmulasztó cég napi 200 ezer forint bírságot köteles fizetni.

A korábbinál többe – egyszerűbb ügyekben 4, bonyolultabb esetekben 16 millió forintba – kerül az engedélyezés. A kérelmet elmulasztó cég napi 200 ezer forint bírságot köteles fizetni. Fontosabb ügyek (2009) - Strabag–Cemex (nem valósult meg)

- Ringier–Híd Rádió (visszavonták a kérelmet)

- Magyar Telekom–ViDaNet (megtiltva)

- Coop–Héliker

- Pharmanova–AW Holding Kft.

- Hungaropharma–Vektrum Kft.

- Wallis–WestLB Hungaria Bank-->