BUX 41,973.47
+1.21%
BUMIX 3,937.34
+0.97%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 10,070
-2.14%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.42%
0.00%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.24%
+6.85%
+0.46%
+2.72%
+10.67%
-0.25%
0.00%
+2.19%
OTT1 149.2
0.00%
+1.01%
MOL 2,704
-0.44%
+1.28%
ALTEO 2,400
+2.13%
0.00%
+0.60%
EHEP 1,530
+0.99%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.86%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-4.42%
0.00%
-1.85%
+7.14%
NUTEX 12.05
-0.41%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+5.45%
NAP 1,172
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Meddig növelhető az államadósság?

A fejlett országokban megkezdődött lassú kilábalás jelentős részben a 2009. tavaszi összehangolt gazdaságpolitikai akciónak köszönhető, amely a költségvetések terhére vállalta át a magánszektor kockázatainak rendszer-stabilitási szempontból fontos részét – írja a Világgazdaságban Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza.

A mentőcsomagok bonyolult hatásmechanizmusának elemzése még évekig számos tanulmány témája lehet, ezért az összefüggések közül csak a két legtöbbször említett kérdést emelném ki.

Az egyik lényeges szempont, hogy mennyire önjáró a gazdasági kilábalás, mi történik, ha a mesterséges ösztönzőket visszavonják a rendszerből. A költségvetési hatások megítéléséhez azt kell tisztázni, hogy mit gondolunk a gazdaságok hosszú távú növekedési lehetőségeiről. Ez sajnos igen bizonytalan, hiszen senki sem lehet biztos abban, hogy a korábbi években látott növekedési ráták visszatérnek-e. A gazdaság ciklikus és trendjellegű bővülését megbecsülni igen nehéz jelenleg, ezért még Nobel-díjas közgazdászok is igen eltérően ítélik meg a mostani költségvetési hiányokat.

Egy másik érdekes szempont, hogy meddig alkalmazhatók a jelenlegi ösztönzők, tekintve azok adósságnövelő hatását. A legújabb tanulmányok például rámutatnak, hogy az államadósságot is tartalmazó pénzmennyiségnek a gazdaság méretéhez viszonyított aránya az 1929–39-es válság óta emelkedik az Egyesült Államokban, azaz a második világháborút követő recessziók során sem csökkent. Az utóbbi évtizedek anticiklikus gazdaságfilozófiája rendre olcsó hitelekkel, köztük az államadósság duzzasztásával igyekezett a visszaeséseket tompítani. Tegyük hozzá – a világháborút megelőző időszak tapasztalataival összevetve –, sikerrel.

Felmerül azonban a kérdés, meddig lehet az egyes fejlett országokban a nemzeti jövedelem 100 százalékát közelítő államadósságot tovább növelni. Japáné például már a 200 százalékot is meghaladja, ugyanakkor a hazai eset azt mutatja, hogy ennél nagyságrendileg kisebb adósság is súlyos problémák forrása lehet. Miért működhetett az adósságnövelésre alapozott anticiklikus politika? Elsősorban azért, mert az adósságnövelés a vagyon nominális jövőbeli gyarapodását jelenti. Ez természetesen nem minden körülmények között kell, hogy így legyen, de a gyakorlatban mégis megállhatja a helyét, hiszen a hitelt a felvevője pozitív reálhozam elvárása mellett választja, azaz nem megtérülő beruházást nyilván nem valósít meg.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek