Magyar gazdaság

Meddig növelhető az államadósság?

A fejlett országokban megkezdődött lassú kilábalás jelentős részben a 2009. tavaszi összehangolt gazdaságpolitikai akciónak köszönhető, amely a költségvetések terhére vállalta át a magánszektor kockázatainak rendszer-stabilitási szempontból fontos részét – írja a Világgazdaságban Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza.

A mentőcsomagok bonyolult hatásmechanizmusának elemzése még évekig számos tanulmány témája lehet, ezért az összefüggések közül csak a két legtöbbször említett kérdést emelném ki.

Az egyik lényeges szempont, hogy mennyire önjáró a gazdasági kilábalás, mi történik, ha a mesterséges ösztönzőket visszavonják a rendszerből. A költségvetési hatások megítéléséhez azt kell tisztázni, hogy mit gondolunk a gazdaságok hosszú távú növekedési lehetőségeiről. Ez sajnos igen bizonytalan, hiszen senki sem lehet biztos abban, hogy a korábbi években látott növekedési ráták visszatérnek-e. A gazdaság ciklikus és trendjellegű bővülését megbecsülni igen nehéz jelenleg, ezért még Nobel-díjas közgazdászok is igen eltérően ítélik meg a mostani költségvetési hiányokat.

Egy másik érdekes szempont, hogy meddig alkalmazhatók a jelenlegi ösztönzők, tekintve azok adósságnövelő hatását. A legújabb tanulmányok például rámutatnak, hogy az államadósságot is tartalmazó pénzmennyiségnek a gazdaság méretéhez viszonyított aránya az 1929–39-es válság óta emelkedik az Egyesült Államokban, azaz a második világháborút követő recessziók során sem csökkent. Az utóbbi évtizedek anticiklikus gazdaságfilozófiája rendre olcsó hitelekkel, köztük az államadósság duzzasztásával igyekezett a visszaeséseket tompítani. Tegyük hozzá – a világháborút megelőző időszak tapasztalataival összevetve –, sikerrel.

Felmerül azonban a kérdés, meddig lehet az egyes fejlett országokban a nemzeti jövedelem 100 százalékát közelítő államadósságot tovább növelni. Japáné például már a 200 százalékot is meghaladja, ugyanakkor a hazai eset azt mutatja, hogy ennél nagyságrendileg kisebb is súlyos problémák forrása lehet. Miért működhetett az adósságnövelésre alapozott anticiklikus politika? Elsősorban azért, mert az adósságnövelés a nominális jövőbeli gyarapodását jelenti. Ez természetesen nem minden körülmények között kell, hogy így legyen, de a gyakorlatban mégis megállhatja a helyét, hiszen a hitelt a felvevője pozitív reálhozam elvárása mellett választja, azaz nem megtérülő beruházást nyilván nem valósít meg.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

mentőcsomag államadósság ösztönző anticiklus Nobel-díj barcza ciklikus válság
Kapcsolódó cikkek