Pénzügyi piacok és hitelezés

A legutóbbi inflációs jelentés óta eltelt időszak nemzetközi fejleményeit részletesen elemezve a napokban közzéadott jelentés összegezve megállapítja: a világgazdaság recesszióból történő kilábalásának folyamatát illetően az utóbbi hónapok fejleményei eddig inkább a növekedés jelentős törés és visszaesés nélküli folytatódásának – azaz a „V alakú” növekedési pálya – irányába mutatnak, de az erőteljes korrekció esélye nem szűnt meg, csak csökkent. A kelet-közép-európai országokra fókuszálva a jelentés rámutat, hogy a külső sérülékenység csökkenését követően jelenleg a fiskális egyensúlytalanság jelenti a fő kockázati tényezőt a térség megítélésére vonatkozóan. A legrészletesebb elemzést a jelentésben a hazai piacokról olvashatjuk, amelynek fő üzenete: nagyobb részben kedvező folyamatok jellemezték az elmúlt hónapokat e tekintetben.

Magyarország kockázati megítélésének javulása fennmaradt. Jelentős esemény volt, hogy az S&P a magyar devizaadósság hitelminősítésének kilátásait – a BBB– besorolás fenntartása mellett – negatívról stabilra javította, ezzel érdemben csökkent egy jelentős mértékű negatív sokknak az esélye az állampapírpiacon. A Moody’s, illetve az Európai Bizottság jelentései is viszonylag kedvező képet festettek a magyarországi kilátásokról, illetve az államháztartás fenntarthatóságáról. A megítélés javulása a kockázati felárak – CDS-spread, devizakötvény-felárak, euróhoz viszonyított 5 év múlvai 5 éves forward hozamfelár – csökkenésében szintén megmutatkozott. A CDS-spread november közepére 200 bázispont környékére csökkent, és a relatív megítélés tekintetében is javulás érzékelhető.

A hazai devizára alapvetően továbbra is a nemzetközi befektetői hangulat alakulása és a régiós tendenciák gyakorolták a legerőteljesebb hatást. Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama lényegében a 265–280 forint/eurós sávon belül alakult. Figyelembe véve az előző egy év során tapasztalt árfolyam-ingadozásokat és a forint nemzetközi hangulatra való érzékenységét, ez a hónapok óta tartó, sávon belüli mozgás relatíve stabil árfolyam-alakulásnak tekinthető. Az elemzői előrejelzések egyéves időtávon fokozatos felértékelődés mellett hasonlóképpen a 264–275 forint/eurós sávba várják az árfolyamot. Ugyanakkor az október végi érdemi árfolyam-ingadozás rávilágít arra, hogy a piac továbbra is relatíve illikvid, így esetenként kismértékű negatív sokkok is nagyfokú árfolyam-reakciót válthatnak ki.

Az állampapírpiacon folytatódtak a korábbi hónapok kedvező folyamatai, de emellett a kockázatokra utaló jelek továbbra is fennmaradtak. A másodpiacon minden lejáraton tovább folytatódott az intenzív hozamcsökkenés. Az éven belüli referenciahozamok augusztus vége óta mintegy 150 bázisponttal csökkentek, míg a hozamgörbe középső szakaszán 100-110 bázisponttal, a leghosszabb lejáratokon 75-85 bázisponttal mérséklődtek a hozamok. Ennek következtében az éven belüli hozamok november közepén 6,2-6,3 százalék közelében tartózkodtak, míg az éven túli lejáratokon 6,8 százalékról 7,2 százalékig emelkedő hozamgörbe figyelhető meg.

Az elsődleges kibocsátásokat továbbra is tartósan magas kereslet, gyakorta megemelt kibocsátási mennyiség és – bár a másodpiaci referenciahozamoknál esetenként magasabb, de – csökkenő aukciós átlaghozamok jellemezték. Ugyanakkor kínálati oldalról némileg árnyalja a keresleti folyamatok megítélését, hogy a hozamcsökkenésben és többletkeresletben részben a 2009–2010-es állampapír-kibocsátási terv időbeli struktúrája is szerepet játszhatott. A kínálat visszaesésével párhuzamosan a külföldi szereplők folytatták a magyar állampapír-portfóliójuk leépítését: a nem rezidensek állampapír-állománya augusztus vége óta mintegy 80 milliárd forinttal tovább csökkent.

A legutóbbi jelentés óta eltelt időszakban a hazai piacokon nem volt tapasztalható feszültség sem a forint-, sem a devizalikviditás újraelosztása tekintetében, mind a fedezetlen bankközi depopiac, mind az FX-swap piac normális működése biztosított volt. A bankközi forinthozamok továbbra is jellemzően a kamatfolyosó alsó felében tartózkodtak, az FX-swap ügyletkötések alapján implikált forinthozamok a rövid és hosszabb futamidőkön is egyaránt a megfelelő futamidejű forint-referenciahozamok közelében alakultak. A jegybanki likviditásnyújtó eszközök kihasználtsága alacsony, a hoszszabb futamidejű forinthiteleket és az egyhetes CHF/EUR FX-swap eszközt egyáltalán nem vették igénybe a bankok. A hoszszabb futamidejű EUR/HUF tenderek esetében az igénybevétel továbbra is érdemben elmarad a keretből adódó lehetőségek teljes kihasználásától.

A Monetáris Tanács folytatta a júliusban megkezdett lazítási ciklust, augusztustól kezdődően 50 bázispontos lépésekkel összesen 1,5 százalékponttal csökkentette az alapkamatot az elmúlt három hónapban. A kedvező globális befektetői hangulat fennmaradása, a stabil forintárfolyam és a várakozások alatt maradó inflációs adatok a kamatcsökkentési várakozások fokozatos erősödésével jártak együtt. Az aktuális piaci árak alapján 2010 közepén 6 százalék alatti kamatszint mellett érheti el az alját a csökkentési ciklus, ugyanakkor 2010 második felében már kamatemelési várakozások olvashatók ki a hozamgörbéből.

- a reálárfolyam nem változott érdemben

- a reálkamat fokozatosan csökkent

- a hitelezési standardok esetében csak a lakáshiteleknél várható enyhítés

- a reálárfolyam nem változott érdemben

- a reálkamat fokozatosan csökkent

- a hitelezési standardok esetében csak a lakáshiteleknél várható enyhítés Hitelezés és gazdasági alkalmazkodás I. Vállalati hitelfelvételi és betételhelyezési folyamatok

A nem pénzügyi vállalatok hazai bankrendszertől felvett hiteleinek állománya 2009 harmadik negyedévében tovább csökkent (a devizahitelek visszaesése miatt), és a visszaesés a korábbi időszakoknál nagyobb mértékű volt.

A harmadik negyedévben a hosszú lejáratú beruházási hitelek nagyobb mértékben csökkentek, mint a rövid, főként forgóeszköz-finanszírozásra felvett hitelek (a rövid lejáratú forinthitelek esetében emelkedést láttunk).

A kis- és közepes vállalatok hitelezése a nagyvállalatok hitelezésénél jobban csökkent.

A reálgazdasági folyamatok mellett a banki hitelek ár- és nem árjellegű feltételeinek szigorodása is tényezője a visszaesésnek.

A bankok a hitelkockázatok növekedését érzékelik, ezt beárazzák a hitelkamatokba.

A vállalatok a devizabetéteiket a harmadik negyedévben nagyrészt leépítették, illetve csökkent a forintbetétek állománya is.

A gyenge hitelezési aktivitás kínálati okokra vezethető vissza.

A hitelezési hajlandóság csak 2010 második felében javul számottevően.

II. Háztartási hitelfelvételi és betételhelyezési folyamatok

A harmadik negyedévben az aggregált háztartási hitelállomány nagyjából megegyezett az egy negyedévvel korábbival.

A svájcifrank-alapú hitelek szinte teljesen eltűntek a banki termékpalettáról, s az euróhitel-állomány szinte egyeduralkodóvá vált az új devizahiteleken belül.

A lakáscélú forinthitelek állománya lényegében nem változott.

A fogyasztási forinthitelek állománya május óta folyamatosan bővül.

A kamatokban az utóbbi negyedévben nem hozott szignifikáns változást a piaci kamatok csökkenése, ez a kockázati költségek növekedésére és azok árazásba való beépítésére utalhat.

A nem árjellegű banki hitelfeltételek szigorodása a lakáscélú hitelezésben 2009 harmadik negyedévében nem folytatódott tovább, miközben a fogyasztási célú hitelek esetén a hitelezési feltételek szigorodtak.

A háztartási betétek állománya tovább bővült a harmadik negyedévben is, összesen közel 150 milliárd forinttal.

A nettó növekménynek több mint kétharmad részét deviza-, főleg euróbetétek teszik ki, azon belül is rövid lejáratú lekötött betétek.-->