A Magyar Nemzeti Bank elnöke kiemelte: mindemellett is képes volt a jegybank enyhíteni a monetáris szigort, köszönhetően a fegyelmezett fiskális politikának. Magyarország kockázati felára azonban még mindig magas, de ez főként a globális helyzetnek köszönhető. Növekedési szempontból nálunk később áll be a pozitív fordulat, zömmel belső tényezők miatt, leghamarabb 2011 vége felé emelkedhet 4 százalék közelébe a bővülés. Az indirektadó-emelések hatása drágulási szempontból korlátozott marad, 1,5-2 éven belül számottevően a cél alatt alakulhat az
Magyarországon sikerült egy hirtelen tőkekiáramlás és ebből adódó fizetésimérleg-válságot elkerülni – hangsúlyozta Simor. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy a hazai bankok külföldi tulajdonosai feltőkésítették a hitelintézeteket. Fontosnak tartotta az MNB-elnök, hogy a hazai leánybankok mögött továbbra is ott állnak az anyacégek.
A bizottsági ülésen szintén részt vevő Király Júlia MNB-alelnök pedig arról is beszámolt: a külföldi tulajdonosok egy megállapodás keretében garantálták a korábbi magyar kitettségük 95 százalékának fenntartását.
A nagy vitát kavaró jövő évi költségvetés kapcsán is megszólalt a jegybankelnök. Vannak ugyanis olyan konszolidációs igények a költségvetési szférában (állami vállalatok adósságának átvállalása), amelyek öszszességében a 2,7 százalékára rúghatnak, és ezeket valamikor kezelni kell, de nem feltétlenül jövőre – véli.
Ennek ellenére tarthatónak minősíti a hiányprognózist, amennyiben a tartalékokat nem költik el. Az elmúlt években a magas kamat elkerülhetetlen volt az ország helyzete miatt – hangoztatta az MNB első embere. Egyrészt a magas inflációt kellett leszorítani, másrészt a pénzügyi bizonytalanságokat kellett ellensúlyozni. A költségvetési és monetáris politika együttműködése esetén sokkal nagyobb a tere a kamatcsökkentésnek. A fegyelmezett költségvetési politika tud laza monetáris politikával társulni, ellenkező esetben magasan kényszerül tartani a kamatot.
Továbbra is csapdahelyzetben
Simor András szerint az IMF–EU-hitelcsomag lejáratakor gondot okozhat a visszatérés a piaci finanszírozáshoz. A külföldi befektetők valóban tartózkodnak a térségtől – mondta el lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer alapkezelő befektetési igazgatója. Az egy éve kialakult likviditáshiányos helyzet olyan sokkot jelentett a befektetők számára, hogy azóta is nagyon óvatosan tekintenek a régió állampapírpiacaira.A külföldiek csak a likviditás javulása esetén mernének beszállni a forintkötvényekbe, de egyelőre éppen az ő aktivitásuk hiányában nem tud kialakulni a szükséges forgalom – vázolta a csapdahelyzetet.
A külföldiek csak a likviditás javulása esetén mernének beszállni a forintkötvényekbe, de egyelőre éppen az ő aktivitásuk hiányában nem tud kialakulni a szükséges forgalom – vázolta a csapdahelyzetet. -->
