A Magyar Nemzeti Bank elnöke kiemelte: mindemellett is képes volt a jegybank enyhíteni a monetáris szigort, köszönhetően a fegyelmezett fiskális politikának. Magyarország kockázati felára azonban még mindig magas, de ez főként a globális helyzetnek köszönhető. Növekedési szempontból nálunk később áll be a pozitív fordulat, zömmel belső tényezők miatt, leghamarabb 2011 vége felé emelkedhet 4 százalék közelébe a bővülés. Az indirektadó-emelések hatása drágulási szempontból korlátozott marad, 1,5-2 éven belül számottevően a cél alatt alakulhat az infláció.
Magyarországon sikerült egy hirtelen tőkekiáramlás és ebből adódó fizetésimérleg-válságot elkerülni – hangsúlyozta Simor. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy a hazai bankok külföldi tulajdonosai feltőkésítették a hitelintézeteket. Fontosnak tartotta az MNB-elnök, hogy a hazai leánybankok mögött továbbra is ott állnak az anyacégek.
A bizottsági ülésen szintén részt vevő Király Júlia MNB-alelnök pedig arról is beszámolt: a külföldi tulajdonosok egy megállapodás keretében garantálták a korábbi magyar kitettségük 95 százalékának fenntartását.
A nagy vitát kavaró jövő évi költségvetés kapcsán is megszólalt a jegybankelnök. Vannak ugyanis olyan konszolidációs igények a költségvetési szférában (állami vállalatok adósságának átvállalása), amelyek öszszességében a GDP 2,7 százalékára rúghatnak, és ezeket valamikor kezelni kell, de nem feltétlenül jövőre – véli.