BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Tovább csökkenő keresetek

Munkavállalói szempontból roszszul alakul az év, cserébe inflációtól nem kell tartani, és csökkenhetnek a kamatok. Az idei első tíz hónapban a bruttó keresetek 0,9, a nettók 1,8 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az éven belüli béralakulás azonban igen hektikus képet mutat, amelyet az átlag elfed. A legnagyobb mozgásokat az állami alkalmazottak tizenharmadik havi illetményének megnyirbálása okozta. Ez idézte elő a januári nagy bruttó csökkenést, illetve az októberi negatív változásban is ugyanennek volt nagy szerepe. Az állami szférában 7,5 százalékos átlagos csökkenést mért a hivatal, csak októberben pedig 12,3 százalékkal vittek haza kevesebbet a közszolgák.

A versenyszférában 3,5 százalékos bruttó bérnövekedés volt, ez február óta a legalacsonyabb emelkedési ütem, de a gazdasági teljesítmény csökkenését figyelembe véve nem tekinthető drasztikusan alacsonynak. Tovább bonyolította a képet az szja-sávhatár év közepi megemelése, amely miatt a nettó bérdinamika felgyorsult a bruttóhoz képest. Ugyanilyen hatás jövőre is várható, mivel tovább bővül azok köre, akik az alsó adósávban keresnek.

Az alkalmazotti létszám terén is megfigyelhető a kettősség: a cégek inkább elbocsátásokkal reagáltak a válságra, 7 százalékos, 135 ezer fős csökkenés mutatkozott a vállalkozásoknál. Az állami szférában viszont 6,3 százalékos létszámbővülés volt, igaz, ez az általában alacsony hozzáadott értéket képviselő közmunkaprogramokra vezethető vissza. Ezek nélkül ugyanis itt is létszámcsökkenés figyelhető meg.

Meglepő volt, hogy még a bruttó keresetek is csökkenést mutattak októberben – mondta lapunknak Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője. Az alacsony bérdinamika miatt a következő évben ilyen irányból nem lehet látni inflációs nyomást, mivel a drágulás 3,8, míg a bruttó keresetek nagyjából 3,3 százalék körül emelkedhetnek. Igaz, a nettó bérek érezhetően jobban fognak növekedni az szja-könnyítés miatt, mint ahogyan az idei második fél évben láttuk. Csak 2011-től várható erőteljesebb bérdinamika, jelenleg viszont minden oka megvan a jegybanknak, hogy a jövő év első negyedéig folytassa a kamatvágási ciklust – tette hozzá a szakértő.

A havi bércsökkenést nagy részben a közszféra dolgozóinak tavaly októberben kifizetett egyszeri juttatások okozta magas bázis magyarázza – fejtette ki Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. A magánszférában is folytatódik az alkalmazkodás: a cégek kevesebb munkaórával és túlórával működnek, s az extrajuttatásokon is spórolnak. A bérek további mérséklődésének irányába hat, hogy az áfaemelést kevésbé sikerült átterhelni a fogyasztói árakra, illetve a termelékenység erőteljes visszaesése is a profit kárára megy, így akár további elbocsátási hullám is benne van a pakliban – véli Kondrát. A bérfolyamatok a szakértő szerint is további kamatcsökkentésnek adnak teret, azonban a napokban gyengélkedő forint miatt fenntartja egy a várt fél százalékpontosnál kisebb, 25 bázispontos jegybanki mérséklés lehetőségét is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek