Erre várt Magyarország, szemünk előtt zajlik a történelem: elindult a Belgrád-Budapest hazai szakaszának tesztüzeme
A végéhez közeledik a Budapest–Belgrád vasútvonal építése, megkezdődött a magyarországi szakasz tesztüzeme – jelentette be Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója pénteken a Facebook-oldalán.
A Budapest–Belgrád vasútvonal az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai vasútfejlesztése. A beruházás eredményeként Magyarország egy teljesen megújult, 160 kilométer hosszú, kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességet biztosító fővonallal gazdagodik – közölte a vezérigazgató. „Gyakorlatilag a régit elbontottuk, és helyére egy vadonatúj létesült a személy- és az áruforgalom részére” – fogalmazott.
Megújultak a sínek, a felsővezeték, az épületek, most kezdődik a „sötét üzem”, két mozdonnyal kipróbálják, hogy a vágányok valóban járhatók-e, és minden úgy működik-e, ahogy tervezték.
A vonalon, amely összeköti Európát Szerbiával Magyarországon keresztül, Budapestről mintegy három és fél óra lesz az út a szerb fővárosba. Kiskunhalasig 75 perc, a kelebiai határig pedig másfél óra alatt lehet majd eljutni.
Tájékoztatása szerint a projekt egyszerre erősíti a nemzetközi vasúti kapcsolatokat, a hazai hálózatot és a budapesti agglomeráció közlekedését. A 150-es vonal újjászületik, és a soroksári–dömsödi térségből is gyorsabb, megbízhatóbb eljutás válik lehetővé.
„A BuBe hosszú távon erősíti Magyarország logisztikai és közlekedési szerepét” – fogalmazott Hegyi Zsolt.
Az építésügyi és közlekedési miniszter is foglalkozott a héten a vasútvonallal. Lázár János kedden a parlament gazdasági bizottságának miniszteri meghallgatásán arról tájékoztatott, hogy „az újvidéki tragédia után megbíztunk egy nemzetközi ellenőri céget, hogy a magyar államtól, a kínaiaktól és minden szereplőtől függetlenül ellenőrizze a műszaki, pénzügyi és biztonsági feltételeket a Budapest–Belgrád vasútvonalon”.
A munkát a TÜV nevű műszaki auditcég végzi, amely decemberben vagy januárban készíti el a jelentését. Ha a TÜV mindent rendben talál, akkor a személyi forgalmat február közepétől fogja a magyar kormány engedélyezni. Hozzátette: ez nagy változást hoz Budapest közlekedésében.
Mint a Világgazdaság korábban megírta, a régóta várt vasútvonal Belgrád és Budapest között a legfrissebb bejelentések szerint 2026 tavaszán épülhet meg, azonban az N1 szerint Belgrádból naponta két vonat folytatja útját a magyar fővárosból egészen Bécsig. Az ellenkező irányban, Bécsből Belgrádba szintén napi két indulás lesz. A szerb portál szerint a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra honlapján korábban rövid időre megjelent a 2025–2026-os menetrend tervezete, amelyből kiderül: Belgrád és Budapest között napi hat vonat közlekedik majd mindkét irányban – három a Srbija Voz új, kínai CRRC-gyártmányú gyorsvonataival, három pedig a MÁV járataként. A két Belgrádba, valamint a két Budapestre közlekedő magyar MÁV-vonat ugyanazt a számot viseli, mint a jelenleg Magyarország és Ausztria fővárosa között közlekedő vonatok.
A Budapest–Belgrád vasút vonala 350,7 kilométer hosszú, ebből Szerbiára 183 kilométer, Magyarországra 167,7 kilométer jut. Része a páneurópai Xb folyosónak és a kiemelt jelentőségű vonalakat összefogó Trans-European Transport Network (TEN-T) hálózatnak is. Délről északra haladva Belgrádot, Újvidéket (Novi Sad) és Szabadkát (Subotica) köti össze a kelebiai határátkelő után Szabadszállással és Budapesttel.
Ezen keresztül halad a 21. századi tengeri selyemút fontos része, mert kapcsolatot teremt a tengeri konténerkikötők és térségünk országai között.
Történelmi pillanat: videón az első mozdony a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszán – „Volt olyan gyorsulás, hogy csak úgy porzott utánuk a töltés”
A szerb szakasz már működik, a teljes vonal átadásával Magyarország kulcsszereplő lesz a régió vasúti áruszállításában. Felkapcsolták a feszültséget a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszán, és megindultak a próbamozdonyok.
