Az idén ugyanis először a február 12-ig esedékes bevallási és fizetési határidőre a vállalkozók már legalább a tevékenységükre jellemző kereset alapján kötelesek leróni a tb-kasszának szánt befizetéseket.
Az egyetlen jó hír talán az lehet, hogy a járulékalapként kiszemelt összeget nem kell külön bejelenteni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felé, „csupán” a havi bevallási kötelezettségnek kell eleget tenni. Ez azonban éppen elég dilemmát okoz a kis- és középvállalkozásoknak, valamint az egyéni vállalkozóknak, az új rendelkezés ugyanis elsősorban őket érinti. Igaz ez a társas, az egyéni, az átalányadózó és az evás vállalkozókra is.
„Bár a jogalkotó céljával egyet lehet érteni, igencsak aggályos, hogy az új szabályozás semmiféle világos támpontot nem nyújt az adózóknak” – vélekedett lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Emlékeztetett: a törvény eredeti szövegében még szerepelt egy utalás az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkabér-statisztikájára, végül azonban ez kikerült a jogszabályból.
Ennek ellenére a vállalkozások számára még tanácsos is lehet felkutatni ezeket az adatokat saját bevallásuk elkészítéséhez. A bevallott járulékalap megállapítását ugyanis év eleje óta teljesen a vállalkozókra bízza a jogszabály, feltételül szabva ugyanakkor, hogy az feleljen meg a tevékenység valós piaci értékének. Az azonban nem várható el a járulékfizetőktől, hogy előre "be tudják lőni", hogy az adott évben az adott térségben egy-egy tevékenységgel mekkora átlagos jövedelmet fognak elérni a vállalkozások – mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs.
