Dicsér, int és ajánl az OECD

A magyar gazdaság az idén, az év előrehaladtával már kilábal a recesszióból, s a GDP bizonnyal jobban alakul, mint ahogy a tavaly novemberi egyszázalékos visszaesést valószínűsítő prognózisban szerepel; jövőre 3 százalékos növekedés várható – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Pierre Beynet, az OECD közgazdasági főosztályának országtanulmányi csoportvezetője. Hozzátette: a GDP csökkenésének okai a múltban keresendők. Egy-két hónapon belül várható a tavaly novemberi OECD-előrejelzés felülvizsgálata.

Ám a stabilitás még nagyon törékeny – mondta lapunk kérdésére, hogy az ismert politikai helyzetben milyen kockázatokat lát. Kétféle rizikó azonosítható be, az egyiknek külső, a másiknak belső okai vannak. Az előbbi: a görög és a portugál fejlemények hullámai Magyarországot is elérhetik, s a bizalom ismételt megingását eredményezhetik. A belső kockázatot a választások jelenthetik, ám ezek kevésbé jelentősek – hangsúlyozta. Ám figyelmeztetett: a következő kormánynak – bárki is alakítsa azt – mindenképpen folytatnia kell a szigorú költségvetési politikát, amelyet az önkormányzatok szintjére is le kell vinni. (Maga a tanulmány ez évre 4,1 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít.)

Az OECD jelentése sok helyütt a válságot megelőző adatokon alapul, habár a nemzetközi szervezet szakértői szerint ez nem sokat változtat a trendeken, így a megállapításaikon és a javaslataikon sem. Bár kérdéses, mennyire helyesek azok az adatok, amelyek arra hivatottak rámutatni, menynyire rossz a magyar költségvetés kiadási oldalának a szerkezete. Ehhez ugyanis a legfrissebb felhasznált adat a 2008-as, miközben – s ezt az OECD is elismeri – azóta beindult az államháztartási reform, s a kiadásokat visszavették, szerkezetük is átalakult. Hasonlóképpen 2008-as adatokkal illusztrálják a közigazgatás rossz hatékonyságát Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, amikor az akkori, erre fordított GDP-arányos kiadásokat visszafogták nálunk (szemben más országokkal), s ezzel – vélhetően – a teljesítmény is javult. De említhetnénk a közfoglalkoztatás viszszaszorítása szükségességének okait, illetve a közbeszerzések árát illusztrálni hivatott nemzetközi összehasonlító adatsort – a szépséghibájuk, hogy 2006-os statisztikákon alapulnak.

Az országtanulmány rámutat: Magyarország a legsúlyosabb recesszióval szembesülő OECD-országok közé tartozik, ám a kormányzat jól kezelte a válságot, több olyan lépést megtett, folyamatot, reformot elindított, amelyet folytatni kell. Példaként említette az államháztartás, a nyugdíjrendszer reformját. Ám jelentős kihívások előtt áll a gazdaság, a többi között a reálkonvergencia folyamatának felgyorsítását kell elérni, amelyhez elengedhetetlen a foglalkoztatásban részt vevők körének jelentős szélesítése, illetve a termelékenység javítása.

Az országtanulmány két területet külön is kiemelten kezel, a pénzügyi szabályozás és a felügyelet javítását, illetve az oktatást.

I. Fiskális politika

- A közszféra leépítésének folytatása

- A versenytárgyalások aktívabb használata a közszolgáltatásoknál

- Az ÁSZ ellenőrző szerepének erősítése a közbeszerzéseknél

- Politikai konszenzus az ÁSZ erősítése érdekében

- A közigazgatási reformot előkészítő bizottság felállítása

- Az adóbeszedés javítása

II. Foglalkoztatásbővítés

- Adózási ösztönzők (járulékcsökkentés – ez megtörtént)

- A gyermekgondozási támogatás szigorítása, a bölcsődei programok bővítése

- A nyugdíjkorhatár emelése a várható élettartam növekedésével

- Programok az idősebbek munkába való visszairányítására

III. Pénzügyi szabályozórendszer

- A hitelezők erőteljes védelme

– jövedelemhez kötött törlesztőrészlet-plafon bevezetése

– pozitív adóslista

– kötelező jelzáloghitel-biztosítás

– az ügynöki tevékenység transzparenciájának megteremtése

- A verseny erősítése a banki piacon

– az előtörlesztési díjak kisebbé tétele

– a támogatott lakáshitelek hordozhatósága

– a fogyasztóvédelem erősítése

– a szerződések egyoldalú megváltoztathatóságának megszüntetése

- A Pénzügyi felügyelet erősítése

IV. Az oktatás hatékonyságának erősítése

- Kevesebb tanár, nagyobb óraszám, nagyobb (anyagi) megbecsülés

- Kevesebb iskola (összevonások)

- A felsőoktatás költségeinek részbeni átvállalása a diákok által

I. Fiskális politika

- A közszféra leépítésének folytatása

- A versenytárgyalások aktívabb használata a közszolgáltatásoknál

- Az ÁSZ ellenőrző szerepének erősítése a közbeszerzéseknél

- Politikai konszenzus az ÁSZ erősítése érdekében

- A közigazgatási reformot előkészítő bizottság felállítása

- Az adóbeszedés javítása

II. Foglalkoztatásbővítés

- Adózási ösztönzők (járulékcsökkentés – ez megtörtént)

- A gyermekgondozási támogatás szigorítása, a bölcsődei programok bővítése

- A nyugdíjkorhatár emelése a várható élettartam növekedésével

- Programok az idősebbek munkába való visszairányítására

III. Pénzügyi szabályozórendszer

- A hitelezők erőteljes védelme

– jövedelemhez kötött törlesztőrészlet-plafon bevezetése

– pozitív adóslista

– kötelező jelzáloghitel-biztosítás

– az ügynöki tevékenység transzparenciájának megteremtése

- A verseny erősítése a banki piacon

– az előtörlesztési díjak kisebbé tétele

– a támogatott lakáshitelek hordozhatósága

– a fogyasztóvédelem erősítése

– a szerződések egyoldalú megváltoztathatóságának megszüntetése

- A Pénzügyi felügyelet erősítése

IV. Az oktatás hatékonyságának erősítése

- Kevesebb tanár, nagyobb óraszám, nagyobb (anyagi) megbecsülés

- Kevesebb iskola (összevonások)

- A felsőoktatás költségeinek részbeni átvállalása a diákok által-->