Dicsér, int és ajánl az OECD
Ám a stabilitás még nagyon törékeny – mondta lapunk kérdésére, hogy az ismert politikai helyzetben milyen kockázatokat lát. Kétféle rizikó azonosítható be, az egyiknek külső, a másiknak belső okai vannak. Az előbbi: a görög és a portugál fejlemények hullámai Magyarországot is elérhetik, s a bizalom ismételt megingását eredményezhetik. A belső kockázatot a választások jelenthetik, ám ezek kevésbé jelentősek – hangsúlyozta. Ám figyelmeztetett: a következő kormánynak – bárki is alakítsa azt – mindenképpen folytatnia kell a szigorú költségvetési politikát, amelyet az önkormányzatok szintjére is le kell vinni. (Maga a tanulmány ez évre 4,1 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít.)
Az OECD jelentése sok helyütt a válságot megelőző adatokon alapul, habár a nemzetközi szervezet szakértői szerint ez nem sokat változtat a trendeken, így a megállapításaikon és a javaslataikon sem. Bár kérdéses, mennyire helyesek azok az adatok, amelyek arra hivatottak rámutatni, menynyire rossz a magyar költségvetés kiadási oldalának a szerkezete. Ehhez ugyanis a legfrissebb felhasznált adat a 2008-as, miközben – s ezt az OECD is elismeri – azóta beindult az államháztartási reform, s a kiadásokat visszavették, szerkezetük is átalakult. Hasonlóképpen 2008-as adatokkal illusztrálják a közigazgatás rossz hatékonyságát Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, amikor az akkori, erre fordított GDP-arányos kiadásokat visszafogták nálunk (szemben más országokkal), s ezzel – vélhetően – a teljesítmény is javult. De említhetnénk a közfoglalkoztatás viszszaszorítása szükségességének okait, illetve a közbeszerzések árát illusztrálni hivatott nemzetközi összehasonlító adatsort – a szépséghibájuk, hogy 2006-os statisztikákon alapulnak.
Az országtanulmány rámutat: Magyarország a legsúlyosabb recesszióval szembesülő OECD-országok közé tartozik, ám a kormányzat jól kezelte a válságot, több olyan lépést megtett, folyamatot, reformot elindított, amelyet folytatni kell. Példaként említette az államháztartás, a nyugdíjrendszer reformját. Ám jelentős kihívások előtt áll a gazdaság, a többi között a reálkonvergencia folyamatának felgyorsítását kell elérni, amelyhez elengedhetetlen a foglalkoztatásban részt vevők körének jelentős szélesítése, illetve a termelékenység javítása.
Az országtanulmány két területet külön is kiemelten kezel, a pénzügyi szabályozás és a felügyelet javítását, illetve az oktatást.
Főbb OECD-ajánlások
(új elemek, illetve a folyamatok erősítése ott, ahol már történtek lépések)I. Fiskális politika
- A közszféra leépítésének folytatása
- A versenytárgyalások aktívabb használata a közszolgáltatásoknál
- Az ÁSZ ellenőrző szerepének erősítése a közbeszerzéseknél
- Politikai konszenzus az ÁSZ erősítése érdekében
- A közigazgatási reformot előkészítő bizottság felállítása
- Az adóbeszedés javítása
II. Foglalkoztatásbővítés
- Adózási ösztönzők (járulékcsökkentés – ez megtörtént)
- A gyermekgondozási támogatás szigorítása, a bölcsődei programok bővítése
- A nyugdíjkorhatár emelése a várható élettartam növekedésével
- Programok az idősebbek munkába való visszairányítására
III. Pénzügyi szabályozórendszer
- A hitelezők erőteljes védelme
– jövedelemhez kötött törlesztőrészlet-plafon bevezetése
– pozitív adóslista
– kötelező jelzáloghitel-biztosítás
– az ügynöki tevékenység transzparenciájának megteremtése
- A verseny erősítése a banki piacon
– az előtörlesztési díjak kisebbé tétele
– a támogatott lakáshitelek hordozhatósága
– a fogyasztóvédelem erősítése
– a szerződések egyoldalú megváltoztathatóságának megszüntetése
- A Pénzügyi felügyelet erősítése
IV. Az oktatás hatékonyságának erősítése
- Kevesebb tanár, nagyobb óraszám, nagyobb (anyagi) megbecsülés
- Kevesebb iskola (összevonások)
- A felsőoktatás költségeinek részbeni átvállalása a diákok által
I. Fiskális politika
- A közszféra leépítésének folytatása
- A versenytárgyalások aktívabb használata a közszolgáltatásoknál
- Az ÁSZ ellenőrző szerepének erősítése a közbeszerzéseknél
- Politikai konszenzus az ÁSZ erősítése érdekében
- A közigazgatási reformot előkészítő bizottság felállítása
- Az adóbeszedés javítása
II. Foglalkoztatásbővítés
- Adózási ösztönzők (járulékcsökkentés – ez megtörtént)
- A gyermekgondozási támogatás szigorítása, a bölcsődei programok bővítése
- A nyugdíjkorhatár emelése a várható élettartam növekedésével
- Programok az idősebbek munkába való visszairányítására
III. Pénzügyi szabályozórendszer
- A hitelezők erőteljes védelme
– jövedelemhez kötött törlesztőrészlet-plafon bevezetése
– pozitív adóslista
– kötelező jelzáloghitel-biztosítás
– az ügynöki tevékenység transzparenciájának megteremtése
- A verseny erősítése a banki piacon
– az előtörlesztési díjak kisebbé tétele
– a támogatott lakáshitelek hordozhatósága
– a fogyasztóvédelem erősítése
– a szerződések egyoldalú megváltoztathatóságának megszüntetése
- A Pénzügyi felügyelet erősítése
IV. Az oktatás hatékonyságának erősítése
- Kevesebb tanár, nagyobb óraszám, nagyobb (anyagi) megbecsülés
- Kevesebb iskola (összevonások)
- A felsőoktatás költségeinek részbeni átvállalása a diákok által-->
