A négy negyedéves gördülő átlag azonban már több mint egy éve emelkedett, viszont a negyedik negyedévben olyan kedvező volt az egyenleg, amilyenre még nem volt példa. Eddig ugyanis sosem volt finanszírozási többlete a magyar államnak, de most a szezonálisan kiigazított adatok tanúsága szerint az egyenleg elérte a GDP 1,2 százalékát, míg az előző negyedévben 6,9 százalékos mínuszban volt.
A zuhanó gazdasági teljesítmény tavaly duplán megnehezítette a kormány dolgát, egyrészt az elmaradó adók és egyéb bevételek, illetve maga a viszonyítási alap csökkenése révén is. Szakértők már korábban figyelmeztettek, hogy az utolsó hónapok kritikusak a fiskális fegyelem szempontjából, ilyenkor rendszerint hatalmas hiány keletkezik, felpörög a költekezés. A nemzetközi mentőcsomag folyósításáért tett vállalások azonban szigorra kényszerítették a kormányt. Emiatt az államadósság sem emelkedett tovább, a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.
A háztartási szektorban a megtakarítási hajlandóság jelentős javulása következett be tavaly az MNB előzetes adatai szerint. A nettó finanszírozási képesség a GDP 3,2 százalékára rúgott, ami bő kétszerese annak, mint amit az előző két évben mért a jegybank, és majdnem eléri a 2006-os szintet, amely 2002 óta a csúcsot jelentette. Ebben nagy szerepe volt a hitelezés drágulásának, illetve a lakosság óvatosabbá válásának.
Vélhetően a vállalati körben nem történt gyökeres fordulat a finanszírozásban az év végén sem, ami azt jelenti, hogy a külfölddel szembeni finanszírozási többletünk tovább javulhatott, akár éves szinten is pozitív lehetett, erről egy hónap múlva kapunk majd képet, a részletes számok megjelenésekor.
