Az értékalapú ingatlanadó a mai magyar adórendszer hiányzó eleme. E szakmai evidencia ellenére a képviselők sokat nyűglődtek bevezetésével. A nagy nehezen kikínlódott, belső ellentmondásokkal terhes luxusadótörvényt végül is megszülték, ezt azonban az Alkotmánybíróság (AB) simán megsemmisítette - írta Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese, az Ernst & Young adószakértője az Index.hu Pénz Beszél című blogjában.
"Az AB fő érve az volt, hogy az önkormányzati értékbesorolás szerinti, az adott ingatlan konkrét műszaki jellemzőin alapuló ún. számított értéknél nincs jogi út az adóalap vitatására olyankor, amikor az ingatlan tényleges forgalmi értéke (piaci értéke) alatta marad a számított értéknek."
Ez az ingatlanadó szakmai megközelítésben egyébként sok sebből vérzik."Először is, hiba volt központi adóként kezelni. Ha az ingatlannal összefüggő közterheket nem helyben szedik be önkormányzati adóként, bizony a tényleges adózás lényegében a polgár adózási tudatán, hozzáállásán múlik és e téren mi magyarok viszont elég rosszul állunk. Azt feltételezni, hogy mondjuk az APEH Közép-magyarországi Régiós Igazgatóság budapesti irodájából rájönnek arra, hogy Lóréven van nagy értékű ingatlan – finoman szólva naivitás" - írja a szakértő.
"A forgalmi érték kategóriája a dolog természetéből adódóan valóban bizonytalan. Ahogy bizonytalan az illetéktörvényben, a kisajátítási jogszabályban, a más – pl. társasági-, személyi jövedelemadó – adótörvényekben, a számviteli törvényben (piaci érték) stb. Ha ott alkotmányos, akkor itt miért nem?" - teszi föl a kérdést Vámosi-Nagy Szabolcs.
Ráadásul szerinte ezen az alapon az értékalapú ingatlanadóval és a luxusadóval kapcsolatos, a mostani határozatban is megismételt AB álláspont is alkotmányellenes, hiszen az AB a számított értéken alapuló módszert azzal a módosítással fogadná el, hogy ha a számított értéknél a forgalmi érték alacsonyabb, akkor ez legyen az alapja, és ennek bíróság előtti vitatását tegyék lehetővé.
"A forgalmi érték meghatározása (eladás esetén árként kérhető) az AB szerint túl tág. Szerintem azonban így helyes. Mindenféle indexálási, technikai paraméter csak torzítaná a valós helyzetet, a sokféle különleges élethelyzetnek csak az általános keret jellegű megközelítés felelhet meg. Ismerünk olyan rendszert, hogy egy új jogintézmény bevezetésével alakul a joggyakorlat, amely tipikusan a bírói gyakorlatban kristályosodik ki. Sajnálatos, hogy éppen egy ilyen esetben (adózás – forgalmi érték) az AB erre nincs figyelemmel."- írta az adószakértő.
