Ennek kapcsán elemzők rámutattak: jó esély van arra, hogy a tavalyi tetemes visszaesés után az idén már növekedés vár az ágazatra, egyelőre azonban jelentős méreteket ölt az ipari termelés alakulásával kapcsolatos bizonytalanság is. Előzetes adatról lévén szó, még nem tudni, pontosan milyen folyamatok húzódnak meg a januári termelésbővülés hátterében, ám valószínű, hogy abban szerepet játszik az növekedése.
Az elemzők többsége éves szinten 2,5–4,5 százalékos növekedésre számít az ipari termelésben, ez komoly előrelépés lenne a tavalyi 17,7 százalékos zuhanás után. E két szám összevetéséből azonban az is kiderül: a termelés volumene az év végére még kedvező esetben is csupán a 2009. év eleji szint 85-86 százalékát érheti el, további néhány évre van tehát szükség ahhoz, hogy az ágazat meghaladja a korábbi teljesítményét.
Ami a 2010-es adatokat illeti, a szakemberek arra figyelmeztetnek, az ipari termelésről szóló mutatók igen nagy ingadozásokat fognak leírni az év folyamán. Ennek nemcsak az az oka, hogy az exportpiacok növekedése sem egyenletesen történik, hanem igen jelentős ingadozást mutatnak a tavalyi bázisadatok is. Míg 2009 elején a csökkenés egy-egy hónapban a 20-25 százalékot is elérte, márciusban csupán 15 százalékos volt a mínusz, az év második felében pedig valamelyest lassult a visszaesés üteme.
Az egyes hónapok közötti ingadozás a 7-8 százalékpontot is elérheti: míg februárban akár 10 százalékkal is bővülhet az ipari termelés, márciusban jóval kisebb, 3 százalék körüli adatra számítok – mutatott rá lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hozzátette: várakozása szerint ez az ingadozás az év második felére – lekövetve a tavalyi folyamatokat – kisimulhat. Bár Suppan Gergely szerint a szakemberek eleve bővülésre számítottak a januári adat kapcsán, az még így is kisebb meglepetést okozott. Az ipari termelés volumene ugyanis ezzel nemcsak bepótolta, hanem pozitív tartományba lendítette a kissé váratlan, hó per hó alapon 5,9 százalékos decemberi csökkenést.
Számomra nem okozott meglepetést a 3,4 százalékos bővülés, mivel eleve 3 százalék körüli adatra számítottam – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. makroelemzője. Várakozása szerint az év egészében – a már említett erős hullámzás mellett – 2,5 százalékos bővülésre van esély a szektorban. Korábban, még tavaly ősszel azt hittük, az idén már kialakul egy világos, exportvezérelt trend az iparban, ma azonban már nyilvánvaló, hogy ez egyelőre várat magára. A külső kereslet tekintetében a korábbinál pesszimistábbak a várakozások a további hónapokra, és egyelőre úgy tűnik, az ipar teljesítménye összességében nem javul a második fél évben az elsőhöz képest – vélekedett Török Zoltán.
Ennél valamivel derűlátóbb Barta György, a CIB elemzője, aki 2010-re 5 százalékos növekedéssel számol. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy sok múlik a német rendelési adatokon, a belső kereslet ugyanis az ipari termelés kevesebb mint felét szívja fel, és minden bizonynyal az év egészében erős nyomás alatt áll majd.
A 4Cast elemzője, Ambrus Gábor azt hangsúlyozza, az előző hónaphoz képest kimutatott 8,8 százalékos bővülés rendkívül nagy, ám ebből szerinte sem következik egy hasonlóan gyors ütemű növekedés az év hátralevő részében. KR
A régiós országok még jobban teljesítettek
Régiós versenytársainknál is a vártnál kedvezőbb adatok láttak napvilágot az ipari termelésről. Különösen Szlovákiában, ahol a januári adat éves szinten 19,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jól teljesített azonban a cseh szektor is, ahol az elemzők 2,5 százalékos emelkedésre számítottak az év első hónapjában éves szinten, ám a tényadat 5,3 százalékos lett.Mindkét országban az volt megfigyelhető, hogy az autóipar volt az egyik legjobban teljesítő alágazat, ez nyilván a rendkívül gyenge bázisadatra vezethető vissza. Másfelől viszont arra is rámutat, hogy (hazánkhoz hasonlóan) a cseh és a szlovák ipar gyorsulása is elsősorban az exportnak köszönhető.
Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, a cseh, a magyar és a szlovák ipar egyaránt ezer szállal kötődik a némethez – márpedig az eurózóna legnagyobb gazdaságának ipari kibocsátásáról szintén a vártnál némileg jobb adat jelent meg hétfőn. A német ipar teljesítményét azonban a rendkívül hideg januári időjárás jelentősen visszafogta (nem utolsósorban azért, mert az ottani statisztikai módszertan szerint az építőipar kibocsátását is beszámítják az ipari termelésbe).
Mindkét országban az volt megfigyelhető, hogy az autóipar volt az egyik legjobban teljesítő alágazat, ez nyilván a rendkívül gyenge bázisadatra vezethető vissza. Másfelől viszont arra is rámutat, hogy (hazánkhoz hasonlóan) a cseh és a szlovák ipar gyorsulása is elsősorban az exportnak köszönhető.
Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, a cseh, a magyar és a szlovák ipar egyaránt ezer szállal kötődik a némethez – márpedig az eurózóna legnagyobb gazdaságának ipari kibocsátásáról szintén a vártnál némileg jobb adat jelent meg hétfőn. A német ipar teljesítményét azonban a rendkívül hideg januári időjárás jelentősen visszafogta (nem utolsósorban azért, mert az ottani statisztikai módszertan szerint az építőipar kibocsátását is beszámítják az ipari termelésbe). Erőre kapott a hazai ipar -->
