Mégis megmarad a filmesek adókedvezménye
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMind az alkotók, mind a mecénás cégek szemszögéből igen kedvező lehetőségről van tehát szó, ám ez év elején úgy tűnt, az „aranykor” véget ér. A társasági adóról szóló törvény szigorításának ugyanis az is a részét képezte, hogy egy-egy vállalkozás csak akkor csökkentheti az adóalapot a támogatás mértékével, ha az abban részesülő e dotáció nélkül is nyereséges lenne. E passzusnak igen hosszú az előtörténete, eredetileg ugyanis a törvényalkotó az ingyenesen átadott pénzeszközöket – mint amilyen ez a támogatási forma is – az adóalapot csökkentő, szaknyelven elismert költség gyanánt kívánta besorolni – mutatott rá lapunk kérdésére Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary tanácsadó cég adópartnere.
Azonban még időben kiderült, hogy így komoly pénzeket lehetne adómentesen kiszivattyúzni akár külföldi társaságokba is, és az e felismerés fényében született módosítások részét képezte a fenti kitétel is. Vagyis az, hogy a támogatásban részesülő ez irányú nyilatkozata nélkül a támogatást nyújtó adóalapját nem lehet mérsékelni.
A szigor azonban túl jól sikerült, és átmenetileg a filmtámogatás akadályává vált. A produkciós társaságok, az egy-egy film elkészítésére alapított cégek nem képesek arra, hogy a maximum 20 százalékos támogatás nélkül is nyereséget mutassanak fel – szögezte le Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. Hozzátette: az év elején volt tudomásuk olyan esetről, amikor egy cég a jogszabályváltozás miatt állt el a támogatás biztosításától.
A helyzet megoldását a február 15-én elfogadott pénzügyi salátatörvény hozta meg, amely – igaz, kissé eldugott helyen – nevesíti a film- és az előadó-művészeti alkotások támogatását mint az adóalap csökkentését és az adó visszaigénylését lehetővé tevő tényezőket. Igaz, a hatályba léptető rendelkezések közé bekerült egy érdekes kitétel is. E szerint a kedvezmény csak a 2010-ben kezdődő adóévben adott támogatások esetében él. Bár ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a kedvezmény 2010 egészére érvényesíthető, felvetődik a kérdés: vajon a könnyítés 2011-től megszűnik-e – veti fel Hegedűs Sándor, hozzátéve, nem valószínű, hogy a kormánynak ez utóbbi lett volna a szándéka. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a filmtámogatás intézményére az unió – mivel ahhoz az ő hozzájárulására is szükség van – 2013-ig bólintott rá, az adókedvezményeket tehát addig kellene minél jobban kihasználni.
Ezt kissé nehezíti ugyanakkor a gazdasági válság, hiszen a támogatással – természetszerűleg – csak a nyereséges cégek képesek élni. Félő tehát, hogy a filmek készítését anyagilag is támogatni tudó vállalkozások száma az idén tovább csökken, bár a reményeket erősíti, hogy a filmtámogatás mértéke tavaly tovább emelkedett. A filmtörvény elfogadásának évében, 2004-ben egyébként még csak 86 filmes produkció készült Magyarországon, míg 2008-ra ez a szám már 484-re emelkedett. A bérmunkák száma ugyanebben az időszakban 7-ről 47-re emelkedett. Mindez nem csupán a filmeseknek jó hír, hiszen az ágazatban több ezer új munkahely született a fellendülésnek hála.
Oda kell figyelni a részletekre
Bár a filmtámogatás igen kedvező lehetőség, a vonatkozó szabályok nagyon összetettek, és mind a támogatást nyújtóra, mind az abban részesülőre számos feladatot rónak. Utóbbi esetében fő szabály szerint a költségek 20 százalékát fedezheti a támogatás, százmillió forintos limittel.A pénzügyi háttérről nemcsak elszámolásokat kell vezetni, hanem az illetékes bizottságok előtt is számot kell adni. Az adó összegét a támogatás 70 százalékának erejéig lehet csökkenteni.
A pénzügyi háttérről nemcsak elszámolásokat kell vezetni, hanem az illetékes bizottságok előtt is számot kell adni. Az adó összegét a támogatás 70 százalékának erejéig lehet csökkenteni. -->
