A GDP 79,6 százaléka a magyar államadósság
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,9 százalékát érte el. 2010 első negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,4 százaléka volt (1151 milliárd forint).
A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 100 milliárd forinttal (az éves GDP 0,38 százalékával) javították az egyenleget. A központi bankkal szemben a pénzügyi számlákban alkalmazott újrabefektetett jövedelem elszámolás1 éves szinten 142 milliárd forinttal (az éves GDP 0,54 százalékával) csökkentette az egyenleget (vagyis növelte a nettó finanszírozási igényt). 2010 első negyedévében a nettó finanszírozási igény (225 milliárd forint) a negyedéves GDP 3,6 százalékát tette ki.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 első negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka volt (21031 milliárd forint). Az államháztartás nettó tartozása (15943 milliárd forint) a GDP 60,3 százalékát tette ki 2010 első negyedévének végén.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,9 százaléka volt (756 milliárd forint). A magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 100 milliárd forinttal (az éves GDP 0,38 százalékával) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. 2010 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (150 milliárd forint) a negyedéves GDP 2,4 százalékát tette ki.
2010 első negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a befektetési jegyek, a hitelintézeti hosszú lejáratú értékpapírok valamint a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek tranzakcióból eredően a lekötött forintbetétek és a tőzsdei részvények. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése voltak a jellemző tranzakciók.
