Hitelkezelés: Romló portfólióminőség, növekvő átstrukturálások
A tavalyi év első felében a forint árfolyama érdemben gyengült, ami a döntően devizában eladósodott lakosság törlesztési terheit nagymértékben növelte. Ezt a hatást a banki finanszírozási költségek emelkedése és hitelkamatokban történő megjelenítése tovább növelte. Az év folyamán a pénzügyi környezet negatív hatása mérséklődött, és előtérbe kerültek a negatív gazdasági hatások. A hazai munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékos szintet, miközben a reáljövedelmek csökkentek, ami visszavetette a háztartások hitel-visszafizetési képességét.
A háztartási hiteleken belül a nem teljesítő hitelek aránya (90 napnál nagyobb fizetési késedelem) a teljes hitelállományon belül meghaladta a 2008-as szint kétszeresét, és megközelítette a 7 százalékot. Az értékvesztés eredményrontó hatása az állomány arányában ugyancsak több mint kétszeresére, 2,5 százalékra emelkedett egy év alatt.
A pénzügyi vállalkozások portfóliójában jelentős részt képviselnek a gépjárműhitelek.
A gépkocsi-értékesítés visszaesésével az új ügyfelek száma elmaradt a korábbiaktól, a meglévő ügyfelek között pedig a jövedelmek visszaesése miatt drasztikusan megugrott a késedelembe esők aránya.
A jelzáloghitelekkel összehasonlítva ezen hitelek esetén jelentősen csökkent a hitel-visszafizetési hajlandóság is. Mindezek következtében a pénzügyi vállalkozásoknál a nem teljesítő hitelek aránya 5-ről 11 százalék fölé, a hitelezési veszteségráta 1,5 százalékról 4,5 százalék közelébe ugrott 2009-ben.
A hazai bankok a problémás hiteleknél leginkább átstrukturálással próbálják helyreállítani ügyfeleik törlesztési képességét, lassítani a portfólióminőség romlását. Az átstrukturálás kiterjedhet a futamidő meghosszabbítására, a hitelezési feltételek átmeneti átalakítására (például a törlesztőrészlet csökkentése átmeneti időszakra), vagy akár a tőketörlesztés átütemezésére is. A 2009-es év folyamán jelentősen megnövekedett az átstrukturált ügyletek aránya a teljes banki hitelportfólióban. A vállalati ügyfeleknél elérte az 1,5, míg a háztartások esetén meghaladta a 3 százalékot.
A kényszerértékesítések, illetve a követelések eladásának száma elenyésző volt ez idáig, azaz a bankok a mérlegükben tartják a problémás hiteleket, amit több tényező magyaráz. A követelésvásárlói piac beszűkült a tavalyi évben, az árverés eszközével pedig az ingatlanpiaci tranzakciók visszaesése miatt nem szívesen élnek a bankok. A problémás jelzáloghitelek fedezetéül szolgáló 49 000 ingatlan gyors értékesítése ugyanis jelentős veszteségekkel járna. Így az árverések száma alacsony, havi 400 körüli szinten volt 2009 második felében. Ebből a 400-ból azonban havonta csak 30-40 ingatlant sikerül eladni, a teljes felkínált mennyiség 90 százaléka az értékesítés sikertelensége miatt újra árverezésre kerül.
