A Financial Timesnak nyilatkozó szakértők szerint a görög kormány minden követ megmozgat, hogy költségvetési megtakarítással, tőkeerős állami egészségügyi vagy nyugdíjalappal rendelkező országok beruházzanak a balkáni országban. Papandreu a múlt héten Líbiában járt energetikai beruházosok előkészítésének ügyében. A cél nyilvánvalóan most is hasonló: központi működőtőke-bevonással enyhíteni a rendkívül súlyos költségvetési helyzetből fakadó gazdasági visszaesést.
Kína elsősorban a görög hajózás, légiközlekedés, valamint az ezeket kiszolgáló logisztikai infrastruktúra iránt érdeklődik. Csang miniszterelnök-helyettes mai programja során több görög vállalattal ír alá együttműködési megállapodást: többek közt tengeri terminál létesítéséről, földi navigációs központ fejlesztéséről, valamint a píreuszi kikötő világítótornyának rekonstrukciójáról.
A program részeként kormányszintű megállapodások is várhatók, például közös hajóépítési projekt megvalósításáról fél milliárd euró értékben.
A kínai állami tulajdondonban lévő Cosco hajózási társaság már most is több görög kikötőben rendelkezik érdekeltséggel – 4,3 millird euróért ő a koncessziós bérlője a píreuszi konténerterminálnak is.
Szakértők arra számítanak, most megállapodás születhet a Cosco és a görög kikötőket üzemeltető állami vállalat között az Athén szomszédságába tervezett, 300 milliós eurós logisztikai elosztóközpont közös megépítéséről, amely kulcsszerepet játszana a kínai exportcikkek balkáni disztribúciójában.
Peking korábban jelezte: szívesen vásárolna részesedést a Görög Nemzeti Bankban, ezt azonban Athén visszautasította.
