EU-pénzek veszélyben - Az új tagállamokat fenyegeti a támogatás visszafizetése

Egyre fontosabb feladat a viszszafizetési kockázatok csökkentése az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseknél: nem lehet csak gyorsítani, egyszerűsíteni és a pénz kihelyezésével foglalkozni, a megfelelő ellenőrzésről is gondoskodni kell. Erre hívta fel a figyelmet Bindics Judit, az Ernst & Young államigazgatási tanácsadás üzletágvezetője, amikor az uniós és a hazai államigazgatási intézményrendszerben általuk végzett ellenőrzések, értékelések és átvilágítások tapasztalatairól kérdeztük.
Természetesnek és érthetőnek minősítette, hogy a pályázók részéről igény van a rendszer egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb működtetésre, ugyanakkor fontosnak nevezte a másik oldalt is, azaz a hatékony ellenőrzés megvalósítását. „Fontos az egyensúly megteremtése a kettő között, mert a vizsgálataink során magunk is észleltük, vannak olyan forráskihelyezések, amelyek nem biztos, hogy maradéktalanul megfelelnek az uniós szabályrendszernek” – hangsúlyozta.
Mind az új, mind a régebbi tagállamoknál évente történnek visszafizetések, az újak esetében ezek arányának növekedése tapasztalható. A 2004-ben csatlakozottaknál 2007-ről 2008-ra mintegy 50 százalékkal nőtt a szabálytalanságok száma és öszszege. Ezen a körön belül Magyarországon mintegy 40 százalékos ez a mutató. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2008-ra vonatkozó adatai szerint Magyarország esetében a visszafizetendő összeg 4,7 millió euró.
„Messze nem a miénk a legrosszabb szám” – állapította meg Bindics Judit. Amiért mégis fontos a visszafizetési kockázatokra fokozottan odafigyelni, azt egyrészt az magyarázza, hogy évről évre egyre nagyobb ütemben és mértékben nő a kihelyezett EU-forrás és a kifizetések aránya. A nem megfelelően elköltött és lehívott forrás (pl. nem elszámolható költségek kifizetése, határidők be nem tartása, projektdokumentáció hiányossága) szabálytalansági eljárást vonhat maga után. Ha a tagállami ellenőrző rendszer nem azonosít és korrigál időben, ez az Európai Bizottság felé visszafizetést eredményezhet. Külön kihangsúlyozta a rendszeres független előauditokat, az értékelemzés elvégzését és a projektzárás szakmai támogatását a kiemelt és nagyprojekteknél.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen projekteknél a legnagyobbak a visszafizetési kockázatok, Bindics Judit az építéssel járó beruházásokat, az informatikai rendszerek beszerzését és fejlesztését célzó, valamint a képzéseket támogató projekteket említette. A szabálytalansági kockázatok kivédése érdekében ugyancsak kiemelte a finanszírozó érdekeit biztosító, a projektet támogató szakértői menedzsmentcsapat kijelölését, valamint a közreműködő szervezetek munkatársainak alaposabb felkészítését az elszámolásra. „Visszafizetés esetén nemcsak a tévesen kifizetett összeget, hanem annak kamatait is vissza kell utalni” – közölte végül az Ernst & Young vezető szakértője.

Az elszámolt költségek nem állnak arányban a teljesítéssel

A projektek dokumentáltsága kirívóan hiányos, a megvalósulás nem követhető nyomon

A közreműködő szervezetek nem feltétlenül biztosítanak megfelelő kontrollt a kifizetések felett (kapacitás és szakértelem hiánya miatt).

Az elszámolt költségek nem állnak arányban a teljesítéssel

A projektek dokumentáltsága kirívóan hiányos, a megvalósulás nem követhető nyomon

A közreműködő szervezetek nem feltétlenül biztosítanak megfelelő kontrollt a kifizetések felett (kapacitás és szakértelem hiánya miatt). -->