Globális átrendeződés jöhet

Miközben az EU folyamatosan az USA-ra és Japánra tekint a globális innovációs versenyben, elfelejtkezik arról, hogy az egyelőre még hátrébb lévő versenyzőkre is vessen egy pillantást. Pedig valószínűsíthető, hogy 10 év múlva az EU-t „átugorva” már Kína lesz az Egyesült Államok közvetlen kihívója a kutatás-fejlesztési vetélkedésben – figyelmeztetett nemrég egy uniós tanulmány.

A kínaiak előretörése ugyanakkor nemcsak az EU, de hoszszabb távon az USA pozíciójára is fenyegetést jelent. Az elnök által kinevezett és a washingtoni kongresszus jóváhagyásával működő nemzeti tudományos tanács (NSB) nemrég kiadott helyzetértékelése szerint az USA dominanciája a globális innovációs versenyben „jelentősen lemorzsolódott” a kínai és más ázsiai államok által alkalmazott agreszszív tudományos politika következtében. Az NSB erőteljes aggodalmának adott hangot a jelentésben amiatt, hogy Kína, illetve a többi nagy ázsiai gazdaság teljesen maguk mögé szorítják az USA-t az úgynevezett tiszta technológiák, vagyis a megújuló energiával, energiahatékonysággal, hulladék- és szennyvízkezeléssel és hasonló területekkel kapcsolatos iparágakban.

Miközben az USA GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítása a 80-as évek közepe óta stabilan 2,7 százalék körül maradt, a feltörekvő és fejlett ázsiai gazdaságok dinamikusan növelték ráfordításaikat. Japán és Dél-Korea már le is hagyta e téren az Egyesült Államokat 3,5 százalékos k+f hányadukkal, miközben Kína 1996 és 2007 között 0,6-ről 1,5 százalékra növelte az innovációs ráfordításokat. Peking évi 20 százalékkal növelte ilyen célú kiadásait, miközben az USA-ban csak 6 százalékos volt az átlagos bővülés egy esztendőben.

Az USA domináns szerepe ugyanakkor egyelőre nem megkérdőjelezhető. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, januárban kiadott technológiai és tudományos felmérése szerint az Egyesült Államok adta a k+f kiadások növekedésének 40 százalékát az összes tagállam körében. Az USA-ban jegyezték be ezenfelül 2004 és 2006 között a világszerte kidolgozott összes gyógyszeripari, illetve nano- és biotechnológiai szabadalom több mint 40 százalékát, miközben Kína és India együttesen érték el csak az 5 százalékot. Paradox módon egyébként az USA versenyelőnyének apadása részben annak is köszönhető, hogy az innovatív amerikai cégek külföldre telepített fejlesztései is erősítik a vetélytársakat. JK

Az USA központi kutatási alapjának (NSF) illetékese, Julia Lane szerint ennek kimutatásához teljesen új módszerek szükségesek, mivel a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai és egyéb eszközök túl durvák a feladat megoldásához.

Az USA központi kutatási alapjának (NSF) illetékese, Julia Lane szerint ennek kimutatásához teljesen új módszerek szükségesek, mivel a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai és egyéb eszközök túl durvák a feladat megoldásához. -->