BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Globális átrendeződés jöhet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Miközben az EU folyamatosan az USA-ra és Japánra tekint a globális innovációs versenyben, elfelejtkezik arról, hogy az egyelőre még hátrébb lévő versenyzőkre is vessen egy pillantást. Pedig valószínűsíthető, hogy 10 év múlva az EU-t „átugorva” már Kína lesz az Egyesült Államok közvetlen kihívója a kutatás-fejlesztési vetélkedésben – figyelmeztetett nemrég egy uniós tanulmány.

A kínaiak előretörése ugyanakkor nemcsak az EU, de hoszszabb távon az USA pozíciójára is fenyegetést jelent. Az elnök által kinevezett és a washingtoni kongresszus jóváhagyásával működő nemzeti tudományos tanács (NSB) nemrég kiadott helyzetértékelése szerint az USA dominanciája a globális innovációs versenyben „jelentősen lemorzsolódott” a kínai és más ázsiai államok által alkalmazott agreszszív tudományos politika következtében. Az NSB erőteljes aggodalmának adott hangot a jelentésben amiatt, hogy Kína, illetve a többi nagy ázsiai gazdaság teljesen maguk mögé szorítják az USA-t az úgynevezett tiszta technológiák, vagyis a megújuló energiával, energiahatékonysággal, hulladék- és szennyvízkezeléssel és hasonló területekkel kapcsolatos iparágakban.

Miközben az USA GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítása a 80-as évek közepe óta stabilan 2,7 százalék körül maradt, a feltörekvő és fejlett ázsiai gazdaságok dinamikusan növelték ráfordításaikat. Japán és Dél-Korea már le is hagyta e téren az Egyesült Államokat 3,5 százalékos k+f hányadukkal, miközben Kína 1996 és 2007 között 0,6-ről 1,5 százalékra növelte az innovációs ráfordításokat. Peking évi 20 százalékkal növelte ilyen célú kiadásait, miközben az USA-ban csak 6 százalékos volt az átlagos bővülés egy esztendőben.

Az USA domináns szerepe ugyanakkor egyelőre nem megkérdőjelezhető. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, januárban kiadott technológiai és tudományos felmérése szerint az Egyesült Államok adta a k+f kiadások növekedésének 40 százalékát az összes tagállam körében. Az USA-ban jegyezték be ezenfelül 2004 és 2006 között a világszerte kidolgozott összes gyógyszeripari, illetve nano- és biotechnológiai szabadalom több mint 40 százalékát, miközben Kína és India együttesen érték el csak az 5 százalékot. Paradox módon egyébként az USA versenyelőnyének apadása részben annak is köszönhető, hogy az innovatív amerikai cégek külföldre telepített fejlesztései is erősítik a vetélytársakat. JK

Gazdasági haszonszámítás

Az USA egyelőre nemcsak a kutatás-fejlesztés művelésében jár az élen, de annak kidolgozásában is, hogy hogyan lehetséges mérni az innováció tényleges gazdasági hozadékát. A demokrata elnöki adminisztráció által keresztülvitt élénkítési intézkedések nagymértékben összpontosítottak a kutatás-fejlesztés támogatására. A közkiadások megugrása miatt ugyanakkor egyre nagyobb lett az igény arra, hogy igazolni tudják, valóban értelmes célokra költötték-e el az adófizetők pénzét.

Az USA központi kutatási alapjának (NSF) illetékese, Julia Lane szerint ennek kimutatásához teljesen új módszerek szükségesek, mivel a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai és egyéb eszközök túl durvák a feladat megoldásához.

Az USA központi kutatási alapjának (NSF) illetékese, Julia Lane szerint ennek kimutatásához teljesen új módszerek szükségesek, mivel a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai és egyéb eszközök túl durvák a feladat megoldásához. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.