BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Globális átrendeződés jöhet

Miközben az EU folyamatosan az USA-ra és Japánra tekint a globális innovációs versenyben, elfelejtkezik arról, hogy az egyelőre még hátrébb lévő versenyzőkre is vessen egy pillantást. Pedig valószínűsíthető, hogy 10 év múlva az EU-t „átugorva” már Kína lesz az Egyesült Államok közvetlen kihívója a kutatás-fejlesztési vetélkedésben – figyelmeztetett nemrég egy uniós tanulmány.

A kínaiak előretörése ugyanakkor nemcsak az EU, de hoszszabb távon az USA pozíciójára is fenyegetést jelent. Az elnök által kinevezett és a washingtoni kongresszus jóváhagyásával működő nemzeti tudományos tanács (NSB) nemrég kiadott helyzetértékelése szerint az USA dominanciája a globális innovációs versenyben „jelentősen lemorzsolódott” a kínai és más ázsiai államok által alkalmazott agreszszív tudományos politika következtében. Az NSB erőteljes aggodalmának adott hangot a jelentésben amiatt, hogy Kína, illetve a többi nagy ázsiai gazdaság teljesen maguk mögé szorítják az USA-t az úgynevezett tiszta technológiák, vagyis a megújuló energiával, energiahatékonysággal, hulladék- és szennyvízkezeléssel és hasonló területekkel kapcsolatos iparágakban.

Miközben az USA GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítása a 80-as évek közepe óta stabilan 2,7 százalék körül maradt, a feltörekvő és fejlett ázsiai gazdaságok dinamikusan növelték ráfordításaikat. Japán és Dél-Korea már le is hagyta e téren az Egyesült Államokat 3,5 százalékos k+f hányadukkal, miközben Kína 1996 és 2007 között 0,6-ről 1,5 százalékra növelte az innovációs ráfordításokat. Peking évi 20 százalékkal növelte ilyen célú kiadásait, miközben az USA-ban csak 6 százalékos volt az átlagos bővülés egy esztendőben.

Az USA domináns szerepe ugyanakkor egyelőre nem megkérdőjelezhető. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, januárban kiadott technológiai és tudományos felmérése szerint az Egyesült Államok adta a k+f kiadások növekedésének 40 százalékát az összes tagállam körében. Az USA-ban jegyezték be ezenfelül 2004 és 2006 között a világszerte kidolgozott összes gyógyszeripari, illetve nano- és biotechnológiai szabadalom több mint 40 százalékát, miközben Kína és India együttesen érték el csak az 5 százalékot. Paradox módon egyébként az USA versenyelőnyének apadása részben annak is köszönhető, hogy az innovatív amerikai cégek külföldre telepített fejlesztései is erősítik a vetélytársakat. JK

Gazdasági haszonszámítás

Az USA egyelőre nemcsak a kutatás-fejlesztés művelésében jár az élen, de annak kidolgozásában is, hogy hogyan lehetséges mérni az innováció tényleges gazdasági hozadékát. A demokrata elnöki adminisztráció által keresztülvitt élénkítési intézkedések nagymértékben összpontosítottak a kutatás-fejlesztés támogatására. A közkiadások megugrása miatt ugyanakkor egyre nagyobb lett az igény arra, hogy igazolni tudják, valóban értelmes célokra költötték-e el az adófizetők pénzét.

Az USA központi kutatási alapjának (NSF) illetékese, Julia Lane szerint ennek kimutatásához teljesen új módszerek szükségesek, mivel a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai és egyéb eszközök túl durvák a feladat megoldásához.

Az USA központi kutatási alapjának (NSF) illetékese, Julia Lane szerint ennek kimutatásához teljesen új módszerek szükségesek, mivel a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai és egyéb eszközök túl durvák a feladat megoldásához. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek