BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Jelentős hatású adókönnyítés

A társasági adó csökkentéséből elsősorban a kis- és közepes vállalatok húzhatnak hasznot, de a büdzsé megérzi a kiesést

Közteher. Ha a társasági adózásban most tervezett adócsökkentést 2008-ban vezették volna be, mintegy 20 százalékkal csökkent volna az adónemből származó költségvetési bevétel – állítják az Ecostat szakértői. Az alacsonyabb adókulcs kiterjesztéséből, valamint a feltételek eltörléséből becsléseik szerint 40-40-20 százalékban profitáltak volna az 50 milliós adóalap alatti cégek, az 50 és 500 milliós adóalap közöttiek, illetve az 500 millió feletti nagyvállalatok. Ez az arány 30-30-40 százalékra módosult volna akkor, ha a normál kulcs már 2008-ban is 19 százalék lett volna. Ebben az esetben a bevételkiesés elérte volna a 35 százalékot.

A társasági adózás szabályainak megváltoztatása várhatóan jelentősen befolyásolja mind a költségvetés, mind a gazdálkodó szervezetek gazdálkodási feltételeit. Az államháztartás szempontjából kulcskérdés, hogyan alakul az adónemből származó bevétel nagysága, míg a cégek oldaláról az a legfontosabb, miként változik az egyes vállalkozói csoportok adókötelezettsége.

A jogszabály-módosítás egyik lényege, hogy emelkedik az a sávhatár, ameddig a vállalkozások a 2008-ban hatályos 16 helyett 10 százalékos adókulcsot használhatnak. Míg korábban a törvény csupán 50 millió forint pozitív adóalapig tette lehetővé az alacsonyabb adókulcs használatát, addig a változtatás után e korlát 500 millió forintra emelkedik. A másik fontos lépés, hogy eltörlik azokat a feltételeket, amelyeket minden vállalatnak teljesíteni kellett ahhoz, hogy az alacsonyabb adókulcs szerint adózzon. Ilyen feltétel volt például a legalább egy bejelentett foglalkoztatott, valamint, hogy nem lehet a cégnek köztartozásra, illetve, hogy a megspórolt adót meghatározott célokra (pl. beruházásra) kell fordítania.

A magyar vállalkozói kör társaságiadó-kötelezettsége 2008-ban 393 milliárd forintot tett ki. Az adóbevallást benyújtó cégek száma 348,6 ezer volt, ebből 44,7 ezer cég negatív adóalapot jelentett, azaz nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. Az adófizető cégek száma 303,9 ezer volt. E kör 98,3 százalékának adóalapja nem haladta meg az 50 millió forintot, míg az 500 millió forintos adóalapot elérő vállalatok száma 2008-ban 556 volt. Ez utóbbi cégek biztosították a teljes adóbevétel 54,6 százalékát, miközben ők részesültek az összes adókedvezmény 94,3 százalékából.

Ha 2008-ban a most bevezetésre kerülő, új jogi környezetben adóztak volna a vállalatok, akkor a becslés szerint a teljes adóbevétel 77,7 milliárd forinttal kevesebb, 315,3 milliárd forint lett volna. Ez a költségvetés szempontjából 20 százalékos bevételcsökkenést jelent. Az adócsökkentésből 29,7 milliárd forintot az 50 millió forintnál alacsonyabb adóalappal rendelkező cégek érvényesíthettek volna. A könnyítés esetükben kizárólag a feltételek eltörlésére vezethető vissza, melyek eddig komoly akadályt jelentettek a kedvezményes adózási lehetőség kihasználásában. Az adócsökkentésből 31,2 milliárd forintot realizáltak volna azok a vállalatok, amelyeknek az adóalapja 2008-ban 50 millió és 500 millió forint közé esett. A legnagyobb, 500 millió forint feletti adóalappal rendelkező cégek összes adója 16,7 milliárd forinttal lett volna kevesebb, ha 2008-ban a most bevezetésre kerülő jogszabályi környezetben adóztak volna. Mindez azt jelenti, hogy az adócsökkentés közel 40-40 százaléka a legkisebb adózók és a közepes nagyságú cégek terheit csökkentette volna, míg az ötöde a legnagyobb vállalatok eredményeinek javulásához járult volna hozzá.

Általában egészen az 500 millió forintos adóalapig durván harmadával csökkent volna a cégek adófizetési kötelezettsége, míg a legnagyobbak esetében ez az arány jóval kisebb. Ennek megfelelően az egy cégre jutó adócsökkentés 50 millió forint adóalap alatt éves szinten 2008-ban 90 ezer forint lett volna. Ez a szám az adóalap nagyságával arányosan növekszik, és az 500 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező cégek esetében elérte volna az évi 30 millió forintot.

Mivel 2010-ben (a különadóval történt összevonás miatt) 19 százalék az adókulcs, ezért kiszámolták az Ecostatban azt is – továbbra is a 2008-as adatokon –, hogy ebben az esetben mekkora változást okozna az adócsökkentés. Becslésük szerint az új jogszabályi környezetben mintegy 170 milliárd forinttal kevesebbet realizálna éves szinten a költségvetés a könnyítés hatására. Az adócsökkentésből közel 50-50 milliárd forint jut az 50 millió forintnál kisebb adóalappal rendelkező cégeknek, valamint az 50 és 500 millió forint közé eső vállalatoknak, míg az 500 millió feletti adóalapú cégek 70 milliárd forint adócsökkentést érvényesíthetnek a változás során. VG

Egyedülálló számítások

Az Ecostat szakemberei számszerűsítették a társaságiadó-változások várható hatásait. A becslés során a 2008-as tényadatokon hasonlították össze az eddig működött (illetve 2008-ban hatályos) adórendszert és az új jogszabály szerinti környezetet.

Ez lehetővé teszi, hogy bemutassák a változtatás hatásait, ám nem alkalmas arra, hogy a hatásokat pontosan számszerűsítsék 2010-re vagy 2011-re.

Ez lehetővé teszi, hogy bemutassák a változtatás hatásait, ám nem alkalmas arra, hogy a hatásokat pontosan számszerűsítsék 2010-re vagy 2011-re.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek