Szigor a családi pótléknál

Egy hónapja alakított kormányt a Fidesz és a KDNP, ennek tiszteletére tegnap is szavazásdömping volt a parlamentben. Ismét elfogadták például a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását.

Az államfő szerint szükség lett volna olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, a parlament által most elfogadott változtatás azonban nem felel meg ennek a követelménynek. Eddig egy olyan bizottság javaslatára választották meg a tagokat, amelybe minden párt egy-egy képviselőt küldhetett. A jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek tagokat. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP akár a saját jelöltjeivel is feltöltheti az Alkotmánybíróságot. Többségben lesznek a kormánypártiak abban a 45 tagú alkotmány-előkészítő bizottságban is (30-15 arányban), amelynek december 31-ig kellene lefektetnie az új alkotmány alapelveit.

Egy hét halasztás után tegnap már szavaztak a családi pótlékról, amelynek folyósítását iskolába járáshoz köti a Fidesz. A változtatás már az új tanévtől érvényes lesz. A jegyző ötven igazolatlan óra után felfüggesztheti, és joga van a családi pótlék természetbeni kifizetésére is. Az MSZP és jogvédő szervezetek úgy vélik, hogy ez a regula tovább erősíti a romák megkülönböztetését, és még rosszabb helyzetbe taszítja a nehéz körülmények közt élőket.

Az Országgyűlés elfogadta azt a fideszes javaslatot is, amely újra megengedi, hogy a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke olyan bizalmasát tehesse meg helyettesének, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

Meggondolta magát a Fidesz, így tegnap végül mégsem szavaztak a médiacsomagról, ezért még nem alakulhat meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Az MSZP szerint nem elhalasztani, hanem visszavonni kellett volna a médiacsomagot. Lendvai Ildikó pártelnök szerint a médiatörvényt csak azért vették le a napirendről, mert arra várnak, hogy egy olyan köztársasági elnök legyen hivatalban, aki gond nélkül aláírja.

Egyhangúlag fogadta el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009-ről szóló éves jelentését az Országgyűlés költségvetési bizottsága. A testület előtt Farkas Ádám leszögezte: elriasztja a befektetőket a túl magas és túl hosszú ideig kivetett bankadó. „Ha az adó mértéke túlzottan magas, a pénzügyi intézmények visszafogják aktivitásukat, a hitelezést, és külföldre telepíthetik tevékenységüket az adó elkerülése érdekében” – fogalmazott a PSZÁF elnöke. VM