Terhes német támogatások
A tavaly folyósított rekordszintű, 164,7 milliárd eurónyi német állami támogatás közel kilenctizede fölösleges pénzkiadás volt a kieli világgazdasági kutatóintézet (IfW) szakértői szerint. A közgazdászok megnyilvánulása különösen kellemetlen időpontban jött Angela Merkel kancellár számára, aki minisztereivel tegnap kezdett kétnapos egyeztetésbe a költségvetési megtakarítások mikéntjéről. Merkel az idén várhatóan 5 százalékra rúgó deficit, illetve a választásokkor beígért, majd elhalasztott adócsökkentés miatti népszerűségvesztés kettős szorításával küzd.
Az IfW által vizsgált kiadási tételek korántsem csak a válsággal kapcsolatosak, bár jelentős részüket a recesszió veszélye tette szükségessé. A szövetségi állam, a tartományok és az önkormányzatok összesen 112,5 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást fizettek ki 2009-ben, ebbe a veszteséges szénbányászat szubvencionálásától a munkaügyi hivatal (BA) kiadásain át a roncsautó-prémiumig számos tétel beletartozik. Ezenfelül 52,2 milliárd eurót tettek ki az adókedvezmények, a szövetségi állam által kifizetett közvetlen támogatások – például az egészségbiztosítók deficitjének a kipótlására – pedig 6,7 milliárd euróra rúgtak.
Az IfW meglátása szerint azonban a fenti kiadásokból a többség alig vagy egyáltalán nem profitált, miközben kevesen igen nagy hasznot húztak belőlük. A támogatásokra elköltött közel 165 milliárd euró majdnem kilencven százalékát „minden további nélkül” le lehetne faragni – nyilatkozott Alfred Boss, az IfW elemzője.
Az IfW számításai ugyanakkor arra is utalnak, hogy a kiadások várhatóan mindenképpen visszaesnek a gazdasági helyzet javulásának köszönhetően. A 2000 és 2007 közötti időszakban 149,6-ről 143 milliárd euróra csökkent a szubvenciók éves összege a konjunktúra következtében, és csak 2008-ban fordult meg a trend, a válság kitörésével. A tavalyi rekordnagyságú összeg egyébként GDP-arányosan nem számít csúcsnak, mivel a 6,8 százalékos értéket felülmúlta a szintén válságkiadásokkal terhelt 2001-es év hányada.
Reuters, Spiegel Online
A részmunkaidő veszélyei
„Foglalkoztatási csoda” néven is emlegetik azt, hogy a rövidített munkaidő (Kurzarbeit) állami támogatásának növelésével sok más uniós tagállamtól eltérően Németországban sikerült elkerülni a nagyarányú elbocsátásokat.Egyre több elemző figyelmeztet azonban arra a veszélyre, hogy a tavaly 4,9 milliárd eurót felemésztett támogatási program növelheti a munkaerő költségeit, mivel a cégek hajlamosabbak az állami forrásra támaszkodni, ahelyett, hogy végrehajtanák a szükséges strukturális reformokat a versenyképesség javítása érdekében.
Amellett pedig, hogy a Kurzarbeit-támogatás az elmúlt tíz év legnagyobb bérköltés-növekedését idézte elő, a költségvetési megszorítások szempontjából is súlyos tételnek számít.
Egyre több elemző figyelmeztet azonban arra a veszélyre, hogy a tavaly 4,9 milliárd eurót felemésztett támogatási program növelheti a munkaerő költségeit, mivel a cégek hajlamosabbak az állami forrásra támaszkodni, ahelyett, hogy végrehajtanák a szükséges strukturális reformokat a versenyképesség javítása érdekében.
Amellett pedig, hogy a Kurzarbeit-támogatás az elmúlt tíz év legnagyobb bérköltés-növekedését idézte elő, a költségvetési megszorítások szempontjából is súlyos tételnek számít.-->
