Átalakuló közgyűjtemények

Tovább mélyülő város–vidék ellentét és arányaiban növekvő, összegszerűen csökkenő állami támogatás jellemzi a közgyűjtemények működését – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából. A költségvetés kulturális kiadásainak közel két ötödét a könyvtárakra, múzeumokra és levéltárakra költötték 2009-ben, az eredmény azonban felemás.

A könyvtárak kapták a kulturális kiadások 17,3 százalékát, 30,9 milliárd forintot. Sok intézmény bezárt, ám a megmaradtak bővítették tevékenységi körüket. Nagy tempóban folyik a digitalizáció, sokan járnak könyvtárba internetezni. Az ország könyvtárainak közel 90 százaléka települési vagy iskolai, azonban a könyvállomány jóval kisebb hányadát birtokolják – a teljes állomány 9,7 százaléka az Országos Széchényi Könyvtárban vagy a tizenkét országos szakkönyvtár valamelyikében van.

Égető probléma a falvak könyvellátásának megoldása. A régi rendszerű dokumentumellátás helyett a cél az, hogy a szolgáltatásokat bárki bárhonnan elérhesse. A kistelepülési könyvtárak fenntartását és mozgó könyvtárak működtetését segíti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer.

A múzeumoknál, amelyek a költségvetés kulturális kiadásaiból 16,1 százalékkal részesültek, hasonló kettősség jellemző. Sok a budapesti múzeum, szinte minden vidéki városra jut legalább egy, a falvakban viszont szinte egyáltalán nincsenek. Támogatásuk közel egyenlő arányban oszlik meg az állam és az önkormányzatok között, de komoly probléma, hogy valóban rá vannak szorulva erre az összegre. Bevételeik 61 százaléka innen származik, míg a jegybevétel 8 százalékot sem tesz ki. Hosszú idő után a múlt év volt az első, amikor a múzeumlátogatások száma tízmillió alá esett.

A levéltárak 6,7 milliárd forintot kaptak tavaly, ez kiugró növekedés a korábbi adatokhoz képest. Számuk 2004 óta szinte változatlan, minden évben 84 vagy 85 volt belőlük. Közel egyező arányban vannak köz- és magánlevéltárak. Sokkal több viszont a kölcsönzés: a két évvel korábbi szám több mint másfélszerese volt 2009-ben. VG