Franciaország sorra falja fel kormányfőit, meddig bírja még a kötvénypiac az instabilitást?
Franciaországban alig több mint egy hónapja újra kormányválságról lehet olvasni. Három év alatt már a negyedik kormány bukása volt várható. Francois Bayrou kormánya a bizalmi szavazást elveszítve meg is bukott szeptember elején.
A Fitch már le is minősítette Franciaoszágot
A Fitch a hónap közepén leminősítette az ország adósságbesorolását AA– szintről A+ ra, ami történelmi mélypont a francia gazdaság számára.
A témával foglalkozó szeptemberi cikkemben a „PIGS”-országoknak csúfolt portugál, olasz, görög, spanyol négyeshez képest vizsgáltam a francia államadósság és kötvénypiac helyzetét. Említettem, hogy további gyengülés várható a franciáknál, ha nem tud felállni egy olyan kormány, amely tartósan irányítani tudja az országot, és elvégzi a szükséges költségvetési korrekciókat.
Azóta Macron elnök 21 hónapon belül az ötödik miniszterelnökét, Sébastien Lecornut jelölte ki, hogy alakítson kormányt. Vasárnap este be is jelentették, hogy négy héttel a kinevezés után felállt a kabinet.
Hétfőn azonban az első kormányülés helyett reggel saját lemondását jelentette be az új miniszterelnök, alig 24 órával kabinetje bemutatása után. Macron elnöknek most döntenie kell, hogy a jelenlegi parlamenti összetétellel szeretne egy új miniszterelnököt kinevezni, vagy előrehozott választásokat ír ki.
Mindezt abban az időszakban kell megtennie, amikor az idei évi költségvetési hiány a duplája lehet az EU által elvárt 3 százaléknak, a GDP-arányos államadósság pedig 115 százalék közelébe emelkedhet év végére.
Ebben a helyzetben a legnagyobb kockázatot a politikai bizonytalanság jelenti, miközben a befektetők bizalma a francia eszközökben folyamatosan csökken.
A politikai bénultság az év végéhez közeledve a 2026-os költségvetés elfogadását tovább húzhatja, és a költségvetési reformokra tovább kell várni, pedig a kötvénybefektetők megnyugtatására pont ez lenne a legjobb orvosság.
Liz Truss intő példája
Egy olyan új kormány létrejöttét, amely nem veszi komolyan a költségvetés rendbetételét, éppen a kötvénypiaci befektetők fenyíthetik meg. Erre jó példa volt Liz Truss kormánya az Egyesült Királyságban 2022-ben, amikor a gazdaságélénkítő fiskális lazítási tervet a kötvénypiaci befektetők kőkeményen „megbüntették”, kevesebb mint két hét alatt 100 bázisponttal emelték a hosszú lejáratú kötvények hozamait.
Ezek után Trussék visszavonták az adócsökkentési terveket, a miniszterelnök pedig 44 nap hivatalban töltött idő után kénytelen volt lemondani.
A német–francia kötvénypiaci spread, azaz a német és a francia államkötvények hozamkülönbözete, egyébként már hétfőn is megközelítette éves csúcsát, majdnem 90 bázispontra nőve. A francia 10 éves kötvényhozam elérte a 3,6 százalékot, ezzel túlszárnyalva a hasonló lejáratú olasz kötvények hozamát is.
A francia belpolitikai kockázatok elhúzódása azonban nemcsak a francia gazdaságot lassíthatja, hanem könnyen átgyűrűzhet az eurózóna többi gazdaságára, vagy akár a közös valutára, az euróra is hatással lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.