Együtt a bajban Von der Leyen és Merz, és akkor dőlhetnek hátra, ha egy magyar mutató elkezd javulni

Túlzás lenne azt állítani, hogy attól lélegezhetne fel Ursula von der Leyen és Friedrich Merz, ha azt látnánk, az ellenkezője történik annak, amit a keddi magyar ipari termelési adatok mutattak (kitartó visszaesést). Ha azonban mellétesszük az ugyanakkor közölt német ipari adatokat, és megmutatjuk az összefüggést a hasonlóan elkeserítő közép-európai trenddel, már érthetőbbé válik, miért okozna politikai megkönnyebbülést az Európai Bizottság elnökének és a német kancellárnak, ha a magyar ipar szárnyalni kezdene. Egyúttal demonstrálva az uniós gazdasági szövetség erejét. 

Előtte azonban egy kis ismétlés: a nagy közép-európai gazdaságok ipara szerkezetileg úgy épült fel – történelmi adottság, amíg nem fordul a történelem –, hogy Európa legnagyobb gazdasága, a német trendjei határozzák meg az irányt. Kevésbé a népes Lengyelországban, ahol a belső fogyasztás is jelentős erő, jobban a cseheknél, szlovákoknál, magyaroknál, románoknál. A legerősebb a lánc a válságban lévő német autóiparral, de van egyéb is.

Merz még hat hónapja sincs hatalmon, Von der Leyen azonban már lassan hat éve, a vigasztalan gazdasági trendekért és Európa fokozódó versenyképesség-vesztéért azonban mindketten megkapják a magukét, az utóbbi ellen épp most és főleg pont ezért nyújtottak be bizalmatlansági indítványokat az Európai Parlamentben.

Miközben az Európai Unió gazdasága elvileg kilábalóban van, a német ipar megrendelései egyre fogynak

Eközben kedden kijöttek a friss német ipari adatok, és kiderült, hogy a júliusi 2,7 százalék után már megint estek a megrendelések, 0,8 százalékkal, pedig az elemzők már 1,4 százalékos emelkedést reméltek. Még nagyobb a baj, amit a lenti grafikon mutat. (A gyenge havi német rendelési számokhoz már szinte hozzászoktunk, növekedést az elmúlt 36 hónapnak csak egyharmadában láthattunk.)

A havi adatokban mínusz jött mínusz után, a grafikonból ugyanakkor azt látjuk: a 2021-es szinthez képest egyre lejjebb szállnak a német ipari megrendelések, és már bőven a globális és európai sokkokkal teli 2020-as évek előtti szintek alatt tartunk. Hol a kilábalás? Ez egyértelmű hanyatlás.

Német ipar, magyar ipari termelés és Közép-Európa gazdasága

Aligha leszünk meglepve, ha végignézünk a német iparral erősen integrált uniós keleti szárny nagy gazdaságainak fejleményein:

• A cseheknél már mintha kilábalás kezdődött volna az idén az ipari termelésben, de augusztusban 1,4 százalékos éves visszaesést rögzítettek,
• a szlovákoknál sorjáznak a mínuszok, és augusztusban ugyanez várható a júliusi mínusz 4,6 százalék után,
• a románoknál több és vastagabb a havi mínusz az idén, mint a pluszok, és az idén kezdődött megszorítások után a fogyasztás biztos nem támasztja meg őket,
• a magyaroknál mínuszra mínusz, augusztusban éppen 7,3 százalék,
• a lengyeleknél pedig majdnem lenullázódtak a korábban visszanyert pluszok.

Az adatok, a francia válsággal karöltve, odasóztak az eurónak, a forintnak és a cseh koronának is. (A cseh számok hétfőn jöttek ki.)

Német gazdaság: mindig a reménysugár, az alagút végén azonban alagút

Aki figyeli az európai gazdasági jelentéseket követő szakértői kommentárokat, az energiaválság lecsengése óta azt látja, hogy egy-egy lesújtó adathoz rendre hozzárendelik a kilábalás reményét idéző részleteket. Nem történt ez most sem másképpen. Az alagút végén azonban folyton az alagút látszik – erről írtunk a három hete megjelent német ipari beszerzésimenedzser-index kapcsán is, felhívva a figyelmet arra a zavarba ejtő tényre, hogy miközben az előretekintő BMI-k mindig optimizmust tükröznek, az ipari termelés folyton esik. 

Nincs másképp most sem, de mindenképp ki kell térni rá, mire építik a hanyatlás ellenére az előretekintő optimizmust.

Merz májusban felállt kormánya a korábbi szűkmarkúsággal szakítva – amelynek másolása a napokban a cseh kormány mandátumába került – hatalmas kiadási tervekkel állt elő. Az előrejelzők szerint – írja az ipari adatok kapcsán a Bloomberg – először apró visszapattanás várható, majd felpörgés, ahogy a közberuházások elérik a gazdaságot. Ezt tükrözi már, hogy Merz kormánya a héten várhatóan szakít korábbi előrejelzésével, és stragnálás helyett 0,2 százalékos GDP-növekedést jósol erre az évre. 

Itt jön a „de”: a vezető német kutatóintézetek két hete figyelmeztettek, hogy nem lesz ebből tartós kilábalás, ha nem születnek a növekedést megalapozó reformok.

Német problémák, amelyek túlnőnek a németeken – talán Brüsszelig is eljut, mi aggasztja a vállalatokat

És csakugyan. Ha csak a friss ipari adatok részleteire rápillantunk, azt látjuk, hogy a német belföldi megrendelések máris növekedtek augusztusban 4,7 százalékkal, csakhogy a német gazdaság exportfókuszú, a külföldi megrendelések pedig 4,1 százalékot zuhantak. Ezen ugyan mit javít a belföldi költekezés, a külső versenyképességgel maradtak fenn orvosolandó bajok.

Nem véletlen, hogy egy évvel Brüsszelből megrendelt versenyképességi jelentése megjelenése után Mario Draghi rendkívül csalódottan nyilvánult meg az előrehaladásról, és Ursula von der Leyent †– aki az Ukrajna szót aránytalanul többször használja, mint a versenyképességet, és aki szerint Európa harcban áll – előnytelen külkereskedelmi megállapodásaiért támadják, amelyek a vámháborús időkben nem javítják, hanem tovább rontják az uniós pozíciókat. 

Eközben a fogyasztás élénkülése remény, de a bizalmi mutatók nem akarnak javulni. (Megkérdezhetnénk: ha mindennap és órában azt halljuk, hogy mindenhol röpködnek az orosz drónok, a lengyel temetőben robbanóanyagot rejt el a diverzáns, leállnak a repterek, Moszkva támadásra készül, a háború akár küszöbön is állhat – hogyan épül ebből fogyasztói bizalom?) 

Ukrajna háborús győzelme, és mi aggasztja az uniós cégeket – két külön világ, amelyek a kudarcban érnek össze

A Bloomberg mesterséges intelligencia alapján végzett gyorskutatás szerint az európai cégeket az ipari teljesítmény kapcsán messze nem az aggasztja, mikor győzik le Oroszországot – ha az európai sajtó meg is telt félelemkeltő jelentésekkel –, vagy hogy gyorsan csatlakozik-e az EU-hoz Ukrajna, hanem például főleg az, hogy a brüsszeli politika óriási versenyképességi károkat okozva magasra tolta és ott tartja ez energiárakat Európában, és bürokratikus korlátokat állít segítő intézkedések helyett. 

Csak egy kis ízelítő a régiónkból:

Stara Planina Hold, tőzsdén jegyzett holding Bulgáriában, éves jelentés:

Grupa Azoty, lengyel vegyipari csoport, negyedéves jelentés (szeptember 24.):

SIJ Group, szlovén acélvállalat, féléves jelentés (2025. március)