A Nemzetgazdasági Minisztérium ma kiadott végleges adatai alapján látható, hogy mely bevételek elmaradásából tevődik össze a költségvetés hiánya.
„Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – június havi hiánya 297,4 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 293,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 7,4 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 3,3 milliárd forintos szufficittel zártak.”
A kiadások még úgy is 5 milliárd forinttal magasabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, hogy a „kamatkiadások mintegy 18 milliárd forinttal, a lakástámogatások pedig 15 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi mértékétől”.
Bathó Ferenc államtitkár leszögezte: mindenképpen tartják a 3,8 százalékos idei hiánycélt. Bathó arra is rámutatott, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai jelentős szezonalitást mutatnak, a kiadások jelentős mértékben az I. félévben magasabbak, a bevételek pedig az adórendszerek struktúrája miatt a II. félévben jelentősek.
A hiány megugrásáról Bathó elmondta, ez annak köszönhető, hogy a költségvetési szervek kiadásainak előirányzatai az elmúlt év hasonló időszakához képest jelentősen magasabbak. Ennek döntő oka, hogy az uniós programok kiadásai jelentősen növekedtek és kisebb mértékben nőttek a költségvetési szervek dologi kiadásai is.
A központi költségvetés első félévi kiadásai közel 285 milliárd forinttal haladták meg a múlt év első félévit. Az NGM közlése szerint a kiadásokon belül az előző évihez képest az egyedi és normatív támogatások nőttek, 71 milliárddal 84,5 milliárdra elsősorban a MÁV támogatási többlete nyomán. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok sora 74 milliárd forintos növekedést mutat, alig több mint felét a bevételek növekményének. A kamatkiadások viszont az első félévben 21 milliárddal elmaradtak a tavalyitól, a garanciabeváltás miatt kifizetett összeg viszont 8 milliárddal nőtt. A központi költségvetés tb-alapoknak nyújtott támogatása 170 milliárddal nőtt a múlt év első feléhez képest, de az alapok deficitje csak 71 milliárddal lett kisebb.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a bevételek 72 milliárd forinttal alacsonyabbak. Ebből a deficitből 61 milliárd forint része van a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a jövedéki adó bevételeinek elmaradásának. Az ÁFA bevételek 27 milliárd forinttal növekedtek, de ebből a bevételnövekményből nem lehet levonni konkrét következtetéseket, ugyanis a tavalyi ÁFA-emelés áthúzódó hatása érvényesülhet.
A költségvetés deficitje 118,8%, 1033,6 milliárd forint. Az előző év első félévében 87,9%-os deficit realizálódott az éves előirányzathoz képest, 812 milliárd forint volt a hiány.
"A kincstárnoki rendszert felváltja a költségvetési felügyelők rendszere, amit az Országgyűlés előtt lévő államháztartási törvényt módosító javaslat tartalmaz. Míg az előző rendszerben a kincstárnokok nem főállásban végezték feladataikat, a volt Pénzügyminisztérium illetve a Kincstár munkatársai volt, addig az új rendszerben működő költségvetési felügyelők, főfelügyelők a minisztériumokhoz telepítve fő feladatként fogják ellátni az államháztartási törvényben meghatározott feladataikat" - írja a helyettes államtitkár.
